„Pajzsos cankó” változatai közötti eltérés

 

Vándorlás közben nagy csapatokba verődik. E vándorcsapatokban több száz vagy akár több ezer egyed is lehet. A telelőhelyeken sem oszlanak szét a csapatok.<ref name =birdlife/> A legnagyobb telelőállomány [[Szenegál]]ban található, itt körülbelül egymillió pajzsoscankó gyűlik össze.<ref name =hayman/> Kisebb telelőállományok vannak [[Mianmar]]ban, [[Kína]] déli részén,<ref name =hayman/> [[Új-Guinea]] [[sziget]]én és elszórtan [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] déli részén.<ref name=Slater70>Slater (1970) 310</ref> Európa atlanti-óceáni és [[földközi-tenger]]i partjainál is áttelel néhány kisebb csapat. Az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európa partjain állandó állományok is vannak; az itteni pajzsoscankók egyaránt költenek, de át is telelnek.<ref name =snow/> Egyes még nem ivarérett felnőtt madarak nem vándorolnak el trópusi telelőhelyeikről. [[Alaszka]] területén igen ritka vendég (bár már itt is költött). A pajzsoscankó ritkán, de eljut [[Kanada|Kanadába]], az [[Amerikai Egyesült Államok]] kontinentális részére, [[Közép-Amerika|Közép-Amerikába]], [[Dél-Amerika]] északi részére, [[Madagaszkár]]ra és [[Új-Zéland]]ra is.<ref name =hayman/><ref name= johnson>{{cite journal| last= Johnson | first= James A. | coauthors= Lanctot, Richard B.; Andres, Brad A.; Bart, Jonathan R.; Brown, Stephen C.; Kendall, Steven J.; Payer, David C. |date=September 2007 | title= Distribution of breeding shorebirds on the Arctic coastal plain of Alaska | journal= Arctic | volume=60 | issue= 3 | pages= 277–293| url =http://pubs.aina.ucalgary.ca/arctic/Arctic60-3-277.pdf |format = PDF | doi = }}</ref> [[Kazahsztán]]ban is költ néhány madár, bár ezt az országot a pajzsoscankók főleg táplálkozóhelynek használják a vándorlásaik során.<ref name=unep>{{cite web | title= Saryarka – steppe and lakes of northern Kazakhstan | work= World heritage sites | url= http://www.unep-wcmc.org/sites/wh/pdf/kazakhstan.pdf | publisher= United Nations Environment Programme and World Conservation Management Centre | accessdate= 30 June 2009 | archiveurl= https://web.archive.org/web/20100802221606/http://www.unep-wcmc.org/sites/wh/pdf/kazakhstan.pdf# | archivedate= 2010-08-02 }}</ref><ref name= Khrokov>(in Russian) {{cite journal | last= Khrokov | first= V. | year= 1988| title= Breeding record of Ruff ''Philomachus pugnax'' in Northern Kazakhstan | journal= Ornitologiya | volume= 23 | pages= 224–225 | doi = }}</ref>

A hím, amely egyáltalán nem vállal szerepet a fészekrakásban és a fiókák felnevelésében, már késő júniusban vagy kora júliusban elindul a telelőhelyek felé. Július végén a hímet a tojó és az új nemzedék követi.<ref name= Baccetti/> A különböző neműek nem egy helyen telelnek általában, a hím pajzsoscankó vándorútja jóval rövidebb, mint a tojóé. Például az Egyesült Királyságban áttelelő pajzsoscankók majdnem mind hímek,<ref name= berthold/> míg az állományukba tartozó tojóik [[Kenya]] területén várják meg a tél végét.<ref name= pearson>{{cite journal| last= Pearson | first= D. J. | year=1981 | title= The wintering and moult of ruffs ''Philomachus pugnax'' in the Kenyan Rift Valley | journal= Ibis| volume=123 | issue= 2 | pages= 158–182| doi = 10.1111/j.1474-919X.1981.tb00922.x}}</ref> Több vándormadárfajnál is jelen van ez a [[nemi szegregáció]]. Ez azért is jó, mivel a telelőhelyeken nem kell versengjenek a különböző nemű madarak, továbbá a hím példányok hamarább elérhetik a nyaraló költőhelyeket, és nyugodtabban kiválaszthatják maguknak a legmegfelelőbb dürgőhelynek szánt területet. Az a hím, amelyik birtokba veszi a párosodásra jó esélyt adó leket, az akár több párzásra is számíthat. Feltételezések szerint a hím pajzsoscankók azért is maradhatnak az északibb területeken, mivel nagyobb testüknek köszönhetően jobban bírják a hideget.<ref name= berthold>Berthold ''et al.'' (2001) 51–52</ref>

 

A tavasszal a [[Földközi-tenger]] közepén átvonuló csapatok – az eddigi madármegfigyelések szerint – egy jól meghatározott útvonalon repülnek. A vándorúton a pajzsoscankóknak több megálló-táplálkozóhelyük is van. [[Gyűrűzés|Meggyűrűzött]] vagy festékkel megjegyzett madarak megfigyelésével bebizonyították, hogy ugyanazok a példányok évről évre ugyanazokon a helyeken állnak meg táplálkozni. A megfigyelésekből kiderült, hogy a megállóhelyek a korábban véltnél közelebb vannak egymáshoz. A kutatók előtte a madár testtömegéből ítélve úgy vélték, hogy a pajzsoscankó vonulás közbeni táplálkozóhelyei jóval távolabb vannak egymástól.<ref name= Baccetti>{{cite journal| last= Baccetti | first= N. | coauthors= Gambogi, R.; Magnani, A.; Piacentini, D.; Serra, L. | year= 1998| title= Stop-over strategy of Ruff ''Philomachus pugnax'' during the spring migration | journal= International Wader Studies | volume=10 | pages=65–369 | url = http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/iws/n010/p00365-p00369.pdf |format = PDF| doi = }}</ref> A pajzsoscankó „üzemanyagát” a [[zsírok]] képezik. Az [[emlősök]]től eltérően a pajzsoscankó vonulás közben [[lipidek]]et használ energiaforrásként. A test hőmérsékletének fenntartását reszketéssel, testrázkódással oldja meg. A madár lipideinek a [[redoxireakció]]ját eddig még csak keveset tanulmányozták; a pontos megértéséhez további kutatások szükségesek.<ref name= Vaillancourt>{{cite journal| last= Vaillancourt | first= Eric | coauthors= Prud'Homme, Sophie; Haman, François; Guglielmo, Christopher G; Weber, Jean-Michel | year= 2005| title= Energetics of a long-distance migrant shorebird ''(Philomachus pugnax)'' during cold exposure and running | journal= Journal of Experimental Biology | volume= 208 | pages=317–325 | url =http://jeb.biologists.org/cgi/reprint/208/2/317.pdf |format =PDF | doi =10.1242/jeb.01397| pmid= 15634851| issue= Pt 2}}</ref>

 

 

=== Kárpát-medencei előfordulása ===