„Pajzsos cankó” változatai közötti eltérés

== Életmódja ==

=== Táplálkozása ===

Ez a madárfaj táplálkozáskor a földről szedegeti fel a neki megfelelő falatokat. A [[Étel|táplálék]] megszerzéséhez elsősorban a látására hagyatkozik, bár néha a csőrét bedugja az [[iszap]]ba vagy fejét a [[víz]]be. [[Kelet-Afrika]] sóstavainál, a [[víztaposó]]k ''(Phalaropus)'' módszere szerint úszik, közben a vízfelszínén lebegő táplálékot összeszedi.<ref name= hayman/> Habár főleg nappal táplálkozik, azért néha éjszaka is előfordul, hogy eszik.<ref name= delhoyo>del Hoyo ''et al.'' (1996) 530–531</ref> Táplálkozás közben a pajzsoscankó a [[nagy goda|nagy godához]] ''(Limosa limosa)'' hasonlóan felmereszti a hátán lévő tollakat, laza és hegyes csúcsot képezve a háta közepén.<ref name= Mullarney/>

 

 

=== Életben maradása ===

A költéssel elfoglalt cankók legfőbb ellenségei a nagytestű sirályok, a [[holló]] ''(Corvus corax)'', a [[kormos varjú]] ''(Corvus corone)'', a [[dolmányos varjú]] ''(Corvus cornix)'', a [[nagy halfarkas]] ''(Stercorarius skua)'' és az [[ékfarkú halfarkas]] ''(Stercorarius parasiticus)''. Időnként a rókák is vadásznak cankókra. Az elvadult macskák és a hermelinek által okozott veszteségek mértéke még nem ismert.<ref name = defra>{{cite web| title= Management of wet grassland habitat to reduce the impact of predation on breeding waders: Phase 2| work= Science and research projects | url= http://randd.defra.gov.uk/Default.aspx?Menu=Menu&Module=More&Location=None&Completed=2&ProjectID=14810 | publisher= Department for Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA) |accessdate=23 April 2009}}</ref><ref name= bolton>{{cite journal| last= Bolton | first= Mark | coauthors= Tyler, Glen; Smith, Ken; Bamford, Roy | year=2007 | title= The impact of predator control on lapwing ''Vanellus vanellus'' breeding success on wet grassland nature reserves | journal= Journal of Applied Ecology | volume=44 | pages= 534–544 | doi = 10.1111/j.1365-2664.2007.01288.x | issue= 3}}</ref><ref name= wal>{{cite journal| last= van der Wal | first= R. | coauthors= Palmer, Stephen C. | year=2008 | title= Is breeding of farmland wading birds depressed by a combination of predator abundance and grazing?| journal = Biology Letters | volume=4| issue= 3| pmid= 18381262 | pages= 256–258 | url = http://www.abdn.ac.uk/staffpages/uploads/soi668/2008%20Van%20der%20Wal_Palmer%20Biol%20Lett.pdf| pmc= 2610041 | format = PDF | doi = 10.1098/rsbl.2008.0012}}</ref> Első látásra úgy tűnik, hogy a kifejlett pajzsoscankónak csak kevés külső [[élősködő]]je van,<ref name= Threlfall>{{cite journal| last= Threlfall | first= William | coauthors= Wheeler, Terry A. | year= 1986| title= Ectoparasites from birds in Newfoundland | journal= Journal of Wildlife Diseases | volume=22 | issue=2 | pages= 273–275 | url = http://www.jwildlifedis.org/doi/pdf/10.7589/0090-3558-22.2.273 |format = PDF| pmid= 3712656}}</ref> de a trópusi telelőhelyein számos betegség is megtámadhatja,<ref name= mendes/> mint például a mocsaras területeken lévő [[madármalária]].<ref name= mendes>{{cite journal| last= Mendes | first= Luisa | coauthors= Piersma, Theunis; Lecoq, M.; Spaans, B.; Ricklefs, Robert E. | year= 2005| title= Disease-limited distributions? Contrasts in the prevalence of avian malaria in shorebird species using marine and freshwater habitats | journal=Oikos | volume=109 | pages= 396–404 | doi =10.1111/j.0030-1299.2005.13509.x| issue= 2}}</ref> E veszélyek mellett feltételezhető, hogy a pajzsoscankó [[immunrendszer]]e igen jó,<ref name= piersmat1997>{{cite journal| last= Piersma | first= T. | year= 1997| title= Do global patterns of habitat use and migration strategies co-evolve with relative investments in immunocompetence due to spatial variation in parasite pressure?| journal= Oikos | volume=80| issue= 3 | pages= 623–631 | jstor = 3546640| doi =10.2307/3546640}}</ref> azonban 2006-ban, a [[hollandia]]i [[Frízföld]]ön befogott madarak megvizsgált [[vér]]éből megtudhattuk, hogy a pajzsoscankók immunrendszere nagyon is gyenge, a betegségekkel szemben pedig alig tud ellenállni.<ref name= mendes2>{{cite journal| last= Mendes | first= Luisa | coauthors= Piersma, Theunis; Hasselquist, Dennis; Matson, Kevin D.; Ricklefs, Robert E. | year=2006 | title= Variation in the innate and acquired arms of the immune system among five shorebird species | journal= Journal of Experimental Biology | volume=209 | pages= 284–291 |doi = 10.1242/jeb.02015| pmid= 16391350| issue= Pt 2}}</ref> A pajzsoscankó általában életének második életévében éri el az ivarérettséget és életkilátása 4-11 év.<ref>{{cite journal|last=Lozano|first=G.A.|coauthors=Lank, D.B.|journal=Animal Biology|volume=54|issue=4|pages=315–329|year=2004|title=Immunocompetence and testosterone-induced condition traits in male ruffs ''(Philomachus pugnax)''|url=http://www.georgealozano.com/papers/mine/Lozano&Lank2004Immunocompetence.pdf|format=PDF|doi=10.1163/1570756042729555|accessdate=2018-11-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130712002530/http://georgealozano.com/papers/mine/Lozano%26Lank2004Immunocompetence.pdf#|archivedate=2013-07-12}}</ref> Az élethossz rekordját egy [[finnország]]i példány tartja, ami bizonyíthatóan 13 évet és 11 hónapot élt.<ref name = bto/>