„Tisza Lajos (miniszter)” változatai közötti eltérés

a
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Életpályája: stiláris)
[[Tisza Kálmán]] két évvel fiatalabb testvéröccse [[Debrecen]]ben, majd [[Berlin]]ben tanult. Politikai pályája [[1861]]-ben indult, ekkor képviselőként a [[Határozati Párt]] híve volt. Majd [[1865]]-ben a [[Felirati Párt]]hoz, [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenchez]] csatlakozott, s részt vett a [[kiegyezés]] előkészítésében. Két évvel később már [[Bihar vármegye]] [[Ispán|főispánja]] volt. A [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa|Fővárosi Közmunkák Tanácsának]] első alelnöke és vezetője [[1870]]-től. [[1871]]-től [[1873]]. decemberi lemondásáig több kormányban töltötte be a közlekedési miniszter tisztét.
 
Az [[1879-es szegedi árvíz]] után Szeged város újjáépítésének teljhatalmú királyi biztosa, akivolt. [[Lechner Lajos]]t hívjahívta maga mellé tervezőmérnöknek a romokban heverő város újjáépítésére. Tisza Lajos kiváló együttműködéssel, jó szervezési készséggel vezényelte le a bonyolult feladatot, megbízatása [[1879]] áprilisától [[1883]]. [[december 31.|december 31-ig]] tartott, ennyi idő alatt épült újjá a város. A királyi biztos székhelye a [[Klauzál tér (Szeged)|Klauzál téri]] Új Zsótér ház volt. Tisza Lajos [[európa]]i látókörű és műveltségű ember volt, kora legjobb műszaki és városrendezési elveit valósította meg Szegeden,<ref>Bálint Sándor: Szeged. Szeged, 2003. l. 117, 127. o. {{ISBN|9639416495}}</ref> munkálkodása elismeréseképpen [[1883]]-ban grófi címet kapott, Szeged pedig díszpolgárává és [[Országgyűlési képviselő|parlamenti képviselőjévé]] választotta.
 
A király személye körüli miniszter tisztségét [[1892]]. [[november 19.|november 19-étől]] [[1894]]. [[június 10.|június 10-éig]] töltötte be az [[első Wekerle-kormány]]ban. [[1875]] és [[1898]] között (haláláig) az ''Országos Erdészeti Egyesület'' elnöke. Kultusza még a [[kommunizmus]] ideje alatt is tovább élt.