„Vizelethajtó gyógyszerek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kékítés |
|||
111. sor:
A gyógyszerhatás eredményeként visszatartott H<sup>+</sup> hiánya miatt a normális körülmények között savas pH-jú vizelet a szénsavanhidráz-bénítók használatakor alkalikus irányba tolódik el. Továbbá a HCO<sub>3</sub><sup>-</sup>-koncentráció emelkedik a vizeletben.<ref name="BR2"/>
'''Általános alkalmazás''': A H<sup>+</sup>– Na<sup>+</sup> ioncsere akadályozásának egyik legfontosabb következménye, hogy Na<sup>+</sup> marad vissza a tubuláris folyadékban, melyet vízdiurézis kísér. Elsődlegesen tehát diuretikumként használják a karboanhidráz-bénítókat. A különböző szerkezetű karboanhidráz-bénítók nem azonos mértékben gátolják a vesetubulusban és a szervezet más szöveteiben található karboanhidrázt és ez terápiás célra felhasználható. Egyes karboanhidráz-bénítók hatására csökken a [[szem]] belsejét kitöltő folyadék a csarnokvíz (''humor aquosus'') termelése, ezért [[
'''Mellékhatások''': A Na<sup>+</sup>- és vízdiurézis mellett szükségtelenül K<sup>+</sup>-ürítést is létrejön. Ennek oka, hogy a tubuláris folyadékban a nagyobb koncentrációban kiürülő HCO<sub>3</sub><sup>-</sup> anion miatt negatív potenciálkülönbség (azaz negatív töltésfelesleg) alakul ki, ami a K<sup>+</sup> fokozott lumenirányú mozgását eredményezi. A szervezet káliumhiányának elkerülésének érdekében K<sup>+</sup>-pótlás szükséges. A karbonanhidráz legnagyobb mennyiségben a keringő vörösvértestekben található, ahol az enzim nem szándékolt gátló hatása következtében a szövetek nehezebben adják le a CO<sub>2</sub>-t és ezért [[acidózis]] jöhet létre.<ref name="BR2"/>
| |||