„Küzmics István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
Küzmics művének első kiadásához tartozik az ''Előszó'' (Predgovor), amelyet részben [[Torkos József]], akkori neves magyar luteránus teológus segítségével írt. Torkos elsősorban a hitvalláshoz tartozó részeket szerkesztette, amit Küzmics átültetett a vend nyelvre. Küzmics pedig a szlovénekhez szóló részeket írhatta, amelyek azért is érdekesek, mert előtérbe helyezik a nép-nemzeti érdekeket. Ez valószínűleg a [[felvilágosodás]] stílusjegyeit hordozza, mellyel párhuzamosan a [[nacionalizmus]] is megjelenik, amely ekkor még egészen pozitív eszmerendszernek számított.
Küzmics az Előszóban érvel amellett, hogy Isten úgy rendelkezett, miszerint a Szentírás tanításait minden nép nyelvére lefordíthassák, hisz maga Jézus sem tett különbséget a nemzetek között. Emiatt is a szláv népek, a magyarok, az újlatinok és mások is megtették már a Biblia lefordítását. Megemlít horvát, [[szorbok|szorb]], szlovén szerzőket, köztük [[Primož Trubar]]t, aki megvetette a mostani írott szlovén nyelv alapjait és részleges fordításokat készített a Bibliából. [[Jurij Dalmatin]] is említésre kerül, aki a teljes Szentírást ültette át szlovén nyelvre
Említésre kerül még [[Antun Dalmata]], aki a [[ča nyelvjárás|ča-horvát]] irodalom alakjaihoz tartozik, s tevékenykedett Nyugat-Magyarországon is. Dalmatát többen tekintik a később kialakuló [[gradišćei nyelv]]ű irodalom előfutárának. A mostani [[burgenland]]i és vas, valamint [[Győr-Moson-Sopron megye|győr-moson-sopron megyei]] horvátok által beszélt nyelvváltozat, illetve irodalom hatással volt a vendre is, később ezt a hatást a vend is visszaadta a burgenlandi horvát nyelvre. Küzmics sem véletlenül hozza fel Dalmata, mivel ő belőle is merített.
|