„Tacnai zászlómenet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Fesztivál infobox
|név=Tacnai zászlómenet
19 ⟶ 18 sor:
A csendes-óceáni háború következtében 1883-ban Peru és Chile megkötötte az [[ancóni szerződés]]t, aminek értelmében többek között [[Tacna]] városa és annak térsége is chilei fennhatóság alá került. Bár a szerződés értelmében tíz év múlva népszavazást kellett volna tartani, amellyel eldönthették volna, a helyiek melyik országhoz szeretnének tartozni, Chile folyamatosan akadályozta és halasztotta a szavazás megtartását.<ref name="lare">{{hiv-web |url=https://larepublica.pe/sociedad/2019/08/28/tacna-historia-de-la-ciudad-heroica-que-se-reincorporo-al-peru-hace-90-anos-atmp/ |cím=Puro amor por el Perú: ¿Cómo Tacna se reincoporó luego de estar 49 años gobernada por Chile? |kiadó=La República |nyelv=spanyol |dátum=2019-08-28 |elérés=2020-02-10}}</ref>
1901-ben, a július 28-i perui függetlenséget ünneplő nemzeti ünnep előtti napokban az ''El Porvenir'' („a jövő”) nevű kölcsönös segélyező társaság azzal a kéréssel fordult a chilei hatóságokhoz, hogy járuljanak hozzá a perui ünnep megtartásához, ahol többek között egy arannyal hímzett zászló is megáldásra került volna. Kezdetben a kérést elutasították, de később azzal feltétellel mégis engedélyezték, hogy a zászló utcán történő hordozása közben tilos a lakosságtól bármilyen hazafias jellegű megnyilvánulás. A kérelmezők, bár féltek attól, hogy ezt az emberek nem fogják tudni betartani, és csatatérré változhat a város, mégis megmaradtak tervüknél, és július 28-án megtartották az első zászlómenetet. Reggel a lakosok jó része összegyűlt a Szent Ramón-templomban, ahol ''Alejandro Manrique'' plébános megáldotta a zászlót, szentbeszédében az embereket pedig arra buzdította, továbbra is tartsák meg szeretetüket isten és Peru iránt. A homília végeztével a tömeg kitódult a templomból, és elfoglalta a környező utcákat, ahol a zászló megjelenésekor sokan térdre ereszkedtek, és teljes némaságba burkolózva tettek eleget a chileiek által szabott feltételnek. A zászlóhordozók elindultak az utcákon, őket pedig csendben követték az emberek, mintha valamilyen vallási jellegű körmenet zajlana éppen.<ref name="rpp">{{hiv-web |url=https://rpp.pe/lima/actualidad/tacna-y-la-historia-de-la-procesion-de-la-bandera-noticia-720475 |cím=Tacna y la historia de la Procesión de la Bandera |kiadó=RPP |szerző=Fabiola Espinoza |nyelv=spanyol |dátum=2014-08-28 |elérés=2020-02-11}}</ref>
Bár a népszavazást később sem tartották meg, a [[limai egyezmény]] értelmében végül 1929. augusztus 28-án Tacna és környéke visszakerült Peruhoz. Ennek emlékére most már nem a júliusi függetlenségi évforduló alkalmából, hanem augusztus 28-án tartják meg a zászlómenetet, amelynek során egy hatalmas méretű perui zászlót hordoznak végig a város legfőbb utcáin, majd felvonják egy rúdra. Nem csak a lakosság vesz részt nagy számban ezen az ünnepen, de a turisták körében is népszerű. Az utcák mentén a házak erkélyeiről sokan a város jellegzetes virágának, a [[murvafürt]]nek a szirmait szórják a menetelőkre és a zászlóra.<ref name="rpp"/>
2009-ben a Nemzeti Kulturális Intézet a tacnai zászlómenetet nemzeti kulturális örökséggé nyilvánította.<ref name="rpp"/>
==Képek==
| |||