„Reduplikáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a japán átírás |
szócikk fejlesztése |
||
1. sor:
A magyar [[nyelvészet]]ben a '''reduplikáció''' terminus [[Morfológia (nyelvészet)|alaktani]] értelemben fordul elő.<ref name="fodor">Fodor 1999, 1671. o.</ref><ref>Tótfalusi 2008, '''reduplikáció''' szócikk.</ref> Az a terminus, amelyet a „reduplikáció” magyarosít, az angol ''reduplication'' és a francia ''réduplication''. Jelentése ’kettőztetés’, de ez a magyar terminus a magyar nyelvészetben csak az egyik [[szóösszetétel]]i módot nevezi meg.<ref>Keszler 2000, 335–336. o.</ref><ref>Gerstner 2006, 327. o.</ref><ref>Cs. Nagy 2007, 301. o.</ref> Az [[angol nyelv]]ű és a [[Francia nyelv|francia]] nyelvészetben a terminus értelme kiterjed a [[gyermeknyelv]]i szóteremtésre és a [[szóalkotás]]ra is.<ref name="bussmann">Bussmann 1998, 989. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 407. o.</ref><ref name="dubois_403">Dubois 2002, 403. o.</ref>
==
Egyes nyelvekben a reduplikációnak alaktani szerepe van, azaz bizonyos [[Nyelvtani kategória|grammatikai kategóriákat]] fejez ki.
Például a magyar nyelvben csak egyes [[igekötő]]k és egyes [[Ige|igék]] esetében ugyan, az igekötő reduplikációja az [[Igeszemlélet és igejelleg|igejelleg]] szempontjából egyfajta gyakorítást fejez ki, pl. ''betér'' – ''be-betér''.<ref name="fodor"/> Hasonlót fejez ki a [[tagalog nyelv]]ben az ige reduplikációja, pl. ''sulat'' ’ír’ – ''mag-sulat-sulat'' ’írogat’.<ref name="kerstens">Kerstens 2001, [https://lexicon.hum.uu.nl/?lemma=Reduplication&lemma=Reduplication '''Reduplication'''] szócikk.</ref>
Az [[Indoeurópai nyelvek|indoeurópai]] nyelvi egység felbomlása előtti korszakot az az archaikus [[Flexió (nyelvészet)|flexiótípus]] jellemzi, amely az [[igeragozás]]ban [[szótő]]beli [[beszédhang]] vagy [[szótag]] reduplikációjából áll. Ezesetben az elem második előfordulása [[Toldalék#Egyéb grammatikai szuffixumok|jelként]] szerepel. Ez megtalálható például a [[Múlt idő (nyelvészet)|múlt idejű]] alakokban:
* az [[ógörög nyelv]]ben: ''λύω'' [ˈlu'''ː'''o'''ː'''] ’veszítek’ – ''λέλυκα'' [ˈleluka] ’veszítettem’;<ref name="crystal"/>
* a [[gót nyelv]]ben: ''háitan'' ’meg van nevezve’ – ''haíháit'' ’meg volt nevezve’;<ref name="bussmann"/>
* a [[latin nyelv]]ben: ''do'' ’adok’ – ''dedi'' ’adtam’, ''sto'' ’állok’ – ''steti'' ’álltam’.<ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 401. o.</ref>
A fenti latin igealakok reduplikációval öröklődtek át az [[újlatin nyelvek]] közül csak a [[román nyelv]]be, amelyben az [[Igeragozás és igehasználat a román nyelvben#Múlt idő|egyszerű, a folyamatos és a régmúlt idő]] alaikjaiban van meg: ''dădui'', ''dădeam'', ''dădusem''; ''stătui'', ''stăteam'', ''stătusem''. Ezekben a megismételt elemek már nem elemezhetőek morfémákként, hanem szabálytalanoknak tekintett igetövek szótagjaiként vannak jelen.<ref name="bidu"/>
Hasonló jelenség a tagalog nyelvben a [[Jövő idő (nyelvészet)|jövő idő]] jelzése, pl. ''sulat'' ’ír’ – ''su-sulat'' ’írni fog’.<ref name="kerstens"/>
Több [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]], [[Délkelet-Ázsia|Délkelet Ázsiában]], [[Óceánia|Óceániában]], [[Madagaszkár]]on és [[Nyugat-Afrika]] tengerpartján beszélt nyelvben teljes szavak ismétlése jellemző a többes [[Szám (nyelvészet)|szám]] kifejezésére, például a [[maláj nyelv]]ben: ''anak-anak'' ’gyerekek’,<ref>Eifring – Theil 2005, 2. fej., 31. o.</ref> ''babi-babi'' ’disznók’.<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 22. o.</ref>
== Szóteremtési reduplikáció ==
Egyes szótag-reduplikációval keletkezett szavakról azt feltételezik, hogy a beszélni kezdő gyerekek teremtményei, mivel számos nyelvben megvannak. Példák:
* A ''mama'' szónak megfelelők kis [[fonetika]]i eltérésekkel megvannak az ógörögben (''μάμμα''), a latinban (''mamma''), az [[Újgörög nyelv|újgörögben]] (''μάμα''), az [[Albán nyelv|albánban]] (''mëmë''), az [[Olasz nyelv|olaszban]] (''mamma''), a franciában (''maman''), a [[Spanyol nyelv|spanyolban]] (''mamá''), a románban (''mamă''), a [[Bolgár nyelv|bolgárban]], az [[Orosz nyelv|oroszban]], a [[Közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]-ben,<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref><ref>DER, [https://dexonline.ro/definitie-der/mam%C4%83 '''mamă'''] szócikk.</ref> a [[Lengyel nyelv|lengyelben]] (''mama''), a [[Német nyelv|németben]] (''Mama''),<ref>Zaicz 2008, '''mama''' szócikk.</ref> az [[Angol nyelv|angolban]] (''mam'').<ref>OLD, [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/mam?q=mam '''mam'''] szócikk.</ref>
* Egy másik szó, amely így keletkezhetett, a magyar ''baba'' és megfelelői egyes nyelvekben: {{en}} ''baby'', (albánul) ''bébe'',<ref>Zaicz 2008, '''baba''' szócikk.</ref> {{fr}} ''bébé''.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/b%C3%A9b%C3%A9 '''bébé'''] szócikk.</ref>
* Hasonló feltételezés van a ''papa'' szóról<ref>Zaicz 2008, '''papa''' szócikk.</ref> és megfelelőiről más nyelvekben: {{el}} ''πάππας'' [pappas], (latinul) ''pappa'', {{fr}} ''papa''.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/papa '''papa'''] szócikk.</ref>
* A ''pappa'' szón kívül a latinban megvan [[Szinonima|szinonimájaként]] a ''tata'' is, amelynek a románban az ’apa’ megfelelője (''tată''), a spanyolban pedig a ''tato'' ’tesó’ (fivér) a leszármazottjai.<ref>DLE, [https://dle.rae.es/tato '''tato'''] szócikk.</ref>
* A '''p''' [[mássalhangzó]]val több nyelvben ilymódon keletkezett szó van a bébiételre: {{hu}} ''pép'', (latin) ''pa(p)a'', {{de}} ''Pappe'', {{cz}} ''papu''.<ref>Zaicz 2008, '''pép''' szócikk.</ref> Belőle a latinban képzett ''pappare'' ige a román ''a păpa'' ’papizik’ előzménye.<ref>Dexonline [https://dexonline.ro/definitie/p%C4%83pa '''păpa'''] szócikk.</ref>
Egyes szótag-reduplikációval keletkezett szavak bekerültek a felnőttek fesztelen regiszterébe (pl. {{hu}} ''mama'', ''papa''), mint szokásos regiszteri szavak (''anya'', ''apa'') szinonimái. Mások egyes nyelvek szokásos regiszterébe kerültek, mint {{hu}} ''baba'' (beleértve a játék nevét is), {{en}} ''baby''. A román nyelv szokásos regiszterébe a latin gyermeknyelvi ''mamma'', ''tata'' szavak öröklődtek át: ''mamă'', illetve ''tată''.
== Szóalkotási reduplikáció ==
Nemcsak szóismétléses szóösszetétellel van szóalkotás, amit a magyar nyelvészetben kettőztetésnek neveznek, hanem szótag-ismétléssel is.
Például a [[dajkanyelv]]ben felnőttek alkotnak olyan szavakat, amelyekkel kisgyerekekhez szólnak. Ezek hasonlítanak azokra, amelyeket a kicsik teremtenek, például {{hu}} ''pipi'', ''csecse'', ''dádá'', ''pápá''.<ref>Albertné Herbszt 2007, 693. o.</ref> Egyesekről nem világos, hogy gyerekektől vagy felnőttektől származnak-e. Például a ''tütü'' lehet a tülkölés utánzása, amelyet a gyerekek a gépkocsira használnak, de lehet összefüggése magával a ''tülköl'' igével is.
A francia dajkanyelvben létező szavakból alkotottak a ''dodo'' ’tente’ (a ''dormir'' ’aludni’ igéből),<ref name="grevisse">Grevisse – Goosse 2007, 206. o.</ref> ''lolo'' ’tejecske’ (< ''lait'' ’tej’), ''pipi'' ’pisi’ (< pisser ’hugyozni’), ''tata'' (< ''tante'' ’nagynéni’), ''tonton'' (< ''oncle'' ’nagybácsi’), ''mémé'' ’nagyi’ (< ''grand-mère'' ’nagyanya’), ''pépé'' ’nagypapa’ (< ''grand-père'')<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/lolo '''lolo'''], [https://www.cnrtl.fr/definition/pipi '''pipi'''], [https://www.cnrtl.fr/definition/tonton '''tonton'''], [https://www.cnrtl.fr/definition/m%C3%A9m%C3%A8re '''mémère'''], [https://www.cnrtl.fr/definition/p%C3%A9p%C3%A9 '''pépé'''] szócikkek.</ref> stb. szavak.
Egyes gyermeknyelvi vagy dajkanyelvi szavak új jelentéseket vettek fel, például a fenti ''mémé'' és ''pépé'' változatai:
* A ''mémère'' (< ''grand-mère'') szónak a fesztelen regiszterben ’koros és testes nő’ is a jelentése.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/m%C3%A9m%C3%A8re '''mémère'''] szócikk.</ref>
* A ''pépère'' (< ''grand-père'') főnév [[melléknév]] lett a népi regiszterben olyan [[szószerkezet]]ekben, mint ''un coin pépère'' ’nyugis hely’, ''un métier pépère'' ’nyugis mesterség’.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/p%C3%A9p%C3%A8re '''pépère'''] szócikk.</ref>
A francia nyelv fesztelen regiszterében nagyon gyakori a szótag-ismétléses becézett keresztnév: ''Guiguite'' (< ''Marguerite''), ''Nanar'' (< ''Bernard''), ''Totor'' (< ''Victor'' vagy ''Hector''),<ref>Dubois 2002, 236. o.</ref> ''Popol'' (< ''Paul''), ''Mimile'' (< ''Émile'')<ref name="grevisse"/> stb. Enyhítés céljából megkettőznek egyszótagú mellékneveket is, pl. ''bébête'' ’butácska’ (< ''bête'' ’buta’); ''foufou'' (hn.), ''fofolle'' (nn.) ’dilinyós’ (< ''fou, folle'' ’bolond’); ''sosot'' (hn.), ''sosotte'' (nn.) ’butácska’ (< ''sot, sotte'').<ref name="grevisse"/>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Albertné Herbszt Mária. Gyermeknyelv. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 687–704. o. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{ro}} Ciorănescu, Alexandru. ''Dicționarul etimologic al limbii române'' (A román nyelv etimológiai szótára). Bukarest: Saeculum I. O. 2007. {{ISBN|973-9399-86-X}}; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DER) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{es icon}} [https://dle.rae.es ''Diccionario de la lengua española''] (A spanyol nyelv szótára), Spanyol Királyi Akadémia. Frissítve 2019-ben (DLE) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{ro}} [https://dexonline.ro Dicționare ale limbii române] (A román nyelv szótárai) (Dexonline) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* Fodor István (szerk.). ''A világ nyelvei''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. {{ISBN|9630575973}}
* Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 306–334. o. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* {{en icon}} Kerstens, Johan ''et al.'' (szerk.). [https://lexicon.hum.uu.nl/ ''Lexicon of Linguistics''] (Nyelvészeti lexikon). Utrechti Nyelvészeti Intézet. Utrechti Egyetem. 1996-2001 (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* Keszler Borbála (szerk.) [https://fr.scribd.com/document/324627255/Magyar-Grammatika-TK-2 ''Magyar grammatika'']. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. {{ISBN|978-963-19-5880-5}} (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{en}} [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/ Oxford Learners’s Dictionaries] (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* [[Tótfalusi István]]. ''Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára''. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: [https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Idegenszo-tar/Idegenszo-tar_1_1.html ''Idegenszó-tár'']. Digitális tankönyvtár (Hozzáférés: 2019. július 8.)
* {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la langue française informatisé] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* [[Zaicz Gábor]]. (szerk.) [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_1_1.html ''Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete'']. Budapest: Tinta, 2006, {{ISBN|963-7094-01-6}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Szóalkotás]]
* [[Szóösszetétel]]
[[Kategória:Morfológia]]
[[Kategória:Szóalkotásmódok]]
| |||