„Paget János” változatai közötti eltérés

Az 1846-47-es [[erdélyi országgyűlés]]en kapott honosságot. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] eseményeiben 1848. októberig nem vett részt, ekkor Kolozsváron beállt nemzetőrnek. A város feladása után [[Bem József|Bem]] tábornok seregéhez csatlakozott, majd [[Czetz János]] alatt szolgált. [[Nagyenyed]] feldúlása után kis csapatával a menekülő vidéki magyarok védelmére kelt. 1849. februárjától már nem harcolt fegyveres alakulatban, de Kolozsvár védelmében őrszolgálatot teljesített. Katonai szolgálata mellett igyekezett angol kapcsolatait felhasználni, hogy Anglia közbenjárását kérje a Magyarország és Ausztria közötti megegyezés elősegítéséhez. Próbált eljárni a román–magyar megbékélés érdekében is, így több ízben találkozott [[Nicolae Bălcescu]]val. A [[világosi fegyverletétel]] után Angliába menekült (családját már 1849 elején odaküldte). A szabadságharc alatt vezetett naplóját, a bukás után nyilvánosságra akarta hozni, de a kiadásra előkészített kéziratot mindenütt visszautasították. Továbbra is kapcsolatban maradt Magyarországgal, híreket szállított az angol lapoknak. Az abszolutizmus által veszélyeztetett kolozsvári unitárius iskolának segélyt szervezett, megmentve az intézményt a bezárástól.<ref>Kovács 2008: 212–218. o.; Kovács 2011: 55–60. o.; Cs. Lingvay 2011: 15–16. és 36–37. o.</ref>

 

 

Számos gazdaságot és művelődést előmozdító kezdeményezésben játszott szerepet. Alapító tagja volt az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|Erdélyi Gazdasági Egylet]]nek, cikkei az egyesület ''[[Erdélyi Gazda (folyóirat, 1869–1945)|Erdélyi Gazda]]'' című lapjában illetve a ''Borászati Füzetek''-ben jelentek meg. Egyik megalapítója volt az Erdélyi Lovar-egyletnek, és újra divatba hozta a lóversenyeket, amitől az erdélyi lótenyésztés új fejlődésnek indult. A mezőgazdaság területén elért sikerei elismeréseképpen II. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|vaskorona renddel]] tüntették ki, de az ezzel járói bárói címet nem használta. Az 1867-es párizsi illetve az 1869-es boroszlói kiállításon [[tramini]] borával ért el sikert. Borászati eredményeiért az 1878. évi párizsi világkiállítást követően a [[Francia Köztársaság Becsületrendje|francia becsületrenddel]] tüntették ki. Ő volt az első elnöke az 1872. decemberben alakult Kolozsvári Korcsolyázó Egyletnek. 1878-ban az angol nyelv népszerűsítésére létrehozta a Conversation Club nevű társaságot, amelynek 2000 könyvet adományozott,<ref>Szinnyei; Kovács 1983; Csávossy 2008; Killyéni 2010: 21. o.; Cs. Lingvay 2011: 18–19. o.</ref>