„Móra Ferenc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam az utolsó 4 változtatást (2001:738:8FF:F100:8C10:AC96:C2CB:5BDE és 2A00:1110:227:539E:0:51:33F9:2701), visszaállítva 81.183.90.211 szerkesztésére |
||
1. sor:
{{Író infobox
|név=Móra Ferenc
|kép=
|képaláírás=
|képméret=260px
<!--Élete-->
|születési dátum=[[1879]]. [[július 19.]]
|születési hely= [[Kiskunfélegyháza]]
|halál dátuma=[[1934]]. [[február 8.]] {{életkor-holt|1879|07|19|1934|02|08}}
|halál helye= [[Szeged]]
|nemzetiség=[[magyarok|magyar]]
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj= [[regény]]
|irányzat=
|periódus=
|első mű=
|fő mű= '''[[Rab ember fiai (regény)|Rab ember fiai]]'''<br>'''[[Kincskereső kisködmön]]'''<br>'''[[Ének a búzamezőkről (regény)|Ének a búzamezőkről]]'''<br>'''[[Aranykoporsó]]'''
|kiadó=
|díjak=
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=<!--http:// nélkül-->
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
[[Fájl:Ferenc Móra Museum in Szeged.JPG|bélyegkép|Móra Ferenc Múzeum, Szeged]]
'''Móra Ferenc''' ([[Kiskunfélegyháza]], [[1879]]. [[július 19.]] – [[Szeged]], [[1934]]. [[február 8.]]) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli [[makó]]i”. [[Móra István]] testvéröccse, [[Móra László (költő)|Móra László]] költő nagybátyja.
== Élete ==
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei [[Felsőlövő]]n.
Innen még a század elején a [[Szegedi Napló]] munkatársaként került [[Szeged]]re. A lapnak [[1913]]–[[1919]] között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. [[1904]]-től a [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi-Könyvtár]] és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, [[1908]]-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. [[Tömörkény István]] [[1917]]-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.
Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.{{refhely|Lengyel 2005}}{{refhely|Szabadkőműves Wiki}}
Komoly értéket jelentenek az [[Alföld]]ön és főleg a Szeged körüli [[őskor]]i településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A [[kunágota]]i sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, [[1926]]).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi [[Délmagyarország]] hasábjain jelentek meg. [[1922]]-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
== Írói pályája ==
| |||