„Függő beszéd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A közvetítő helyzetére utaló változások: (Bot: lehet szükséges) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''függő beszéd''' a valaki által mondottak közvetítésének egyik eszköze, ellentétben ennek másik eszközével, a független beszéddel. Mindkettőben az a közös, hogy a mondottak forrása, maga a beszélő vagy valaki más, ki van fejezve egy [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] [[alany (nyelvészet)|alanyaként]] [[főnév]] vagy [[névmás]] alakjában, és e mondatban olyan [[szó]] van (leggyakrabban az [[állítmány]]), amely jelentése információ közlésével vagy kérésével, illetve felszólítással függ össze. Továbbá az is közös a kétféle beszédben, hogy az, amit közvetítenek, külön mondatban jelenik meg.<ref name="avram_461">Avram 1997, 461. o.</ref> Példa: ''János üzeni: „Küldjetek surgősen tízezer forintot”'' (független beszéd) vs. ''János azt üzente, hogy küldjünk neki sürgősen tízezer forintot'' (függő beszéd).<ref>Hegedűs 2012, 16. o.</ref>
A kétféle beszéd közötti különbségek elsősorban [[grammatika]]iak. Miközben a független beszédben a közvetített mondottak idézet alakjában független mondatban jelennek meg, a függő beszédben ezeket mellékmondat vagy, egyes [[nyelv]]ekben, alárendelt [[szószerkezet]] tartalmazza. E [[mondattan]]i különbség mellett [[alaktan (nyelvtan)|alaktaniak]] is vannak a [[személyes névmás|személyes]] és a [[birtokos névmás|birtokos névmások]], valamint a birtokos [[determináns (nyelvészet)|determinánsok]] (a [[magyar nyelv]]ben a [[birtokos személyjel]]ek) [[személy (nyelvtan)|személyében]], valamint az igék személyében, [[igemód|módjában]], esetleg ([[nyelv]]től is függően) [[igeidő|idejében]]. A grammatikai különbségekkel együtt megjelenhetnek [[szókincs|lexikális]] különbségek is egyes [[határozószó]]k, igék vagy más szavak, illetve kifejezések váltásával. Ugyanakkor létezhetnek [[modalitás (nyelvészet)|modalitásbeli]] különbségek esetleg abban, ahogyan a beszélő viszonyul a közvetített mondottakhoz, azzal szemben, ahogy a forrás viszonyul ezekhez). Ezekhez a különbségekhez [[
Ezen jellegzetességek többsége az ún. kötött függő beszédéi, mely a leggyakoribb. Ezen kívül van ún. szabad függő beszéd is, amely főleg abban különbözik az utóbbitól, hogy az, amit közvetítenek, független mondatban jelenik meg.
| |||