„Vörösmarty Mihály” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
66. sor:
[[1842]]-ben, saját költségén adta ki «Újabb munkáit», de nem kelt el belőle 20 példány; ezt is szegény tanulók vették meg, s így a nyomdának tartozott a nyomtatási költséggel; az lefoglaltatta bútorait; és amikor már az árverés is ki volt tűzve, szomorúan ballagva az utcán, találkozott [[Kossuth Lajos]]sal, akinek elmondta a baját. «No, várj, segítünk a bajon!» mondá és írt egy vezércikket: «Szégyen, gyalázat...» kezdettel, felhívta ez ügyre a közönség figyelmét és másnap az összes példány elkelt.
 
[[1843]]. [[május 9.|május 9]]-én a [[Komárom vármegye|Komárom megyei]] [[Csép]]ről nőül vette a nála 26 évvel fiatalabb [[Csajághy Laura|Csajághy Laurát]] (1825–1882); öt gyermekük született: [[Vörösmarty Béla|Béla]], [[Vörösmarty Ilona|Ilona]], Erzsébet, Mihály és Irma. Utóbbi kettő már kisgyermekkorában meghalt. A kisfiú halálakor [[Petőfi Sándor]] verset is írt.<ref>'Kisfiú halálára' – Petőfi Sándor összes versei. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976. ('Magyar Remekírók' sorozat) (965–966.) A jegyzet (1254. oldal): „A 'kisfiú' Vörösmarty 3 éves, Mihály nevű gyermeke volt, akit 1848. ápr. 25-én temettek el Pesten. A szertartáson Petőfi is részt vett.</ref> <ref>Barlay Ö. Szabolcs:Vörösmarty Mihály – a mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) – a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza – állományában.</ref> <ref>Barlay Ö. Szabolcsnál a kisfiú 'András' néven szerepel.</ref>
– a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza – állományában.</ref> <ref>Barlay Ö. Szabolcsnál a kisfiú 'András' néven szerepel.</ref>
 
[[1843]]-ban Deák Ferenccel meglátogatta Wesselényit [[Erdély]]ben. Politikával nem foglalkozott, de Széchenyi reformmozgalma lelkesedéssel töltötte el, és lírája hol előhírnöke, hol kísérője lett a nemzeti küzdelemnek. Gyermekei szaporodásával megélhetése nehezülvén, aggodalmak szállották meg, mert csak akadémiai fizetése és költeményeiért kapott pár száz forint képezte jövedelmét. Ezután már nagyobb munkát, a «Czillei és Hunyadiak» c. drámáján kívül nem is írt. Kilián könyvárus 2600 forintért vette meg összes műveit; ez segített rajta, de pár év alatt az is elfogyott.