„Asszonánc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ó |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A [[verstan]]ban használt '''asszonánc''' terminus a [[Francia nyelv|francia]] ''assonance'' ’egybehangzás’ nyomán terjedt el, amely a [[Latin nyelv|latin]] ''assonantia'' (alapelemei ''ad-'' ’hozzá’ + ''sonare'' ’hangzani’) [[szó]]ból ered.<ref>[http://www.szokincshalo.hu/szotar/? Totfalusi, '''asszonánc''' szócikk].</ref> Egyes szerzők szerint az asszonánc a [[rím]] egyik fajtája.<ref name="ke">Kulturális enciklopédia, [http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Asszonanc.htm '''asszonánc''' szócikk].</ref><ref name="mnl">MNL, [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-384.html '''asszonánc''' szócikk].</ref><ref name="tlfi_2">TLFi, [http://www.cnrtl.fr/definition/assonance '''assonance''' szócikk, A. 2. pont].</ref><ref name="firca">Firca 2010, [https://dexonline.ro/definitie-dtm/asonan%C8%9B%C4%83 '''asonanță''' szócikk].</ref> Ezek között megtalálható egyeseknél az az állítás, hogy az asszonánc tökéletlen rím.<ref name="tlfi_2"/><ref name="firca"/> Mások teljesen külön [[vers]]elési eszköznek tekintik.<ref name="dubois">Dubois 2002, 56. o.</ref><ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/asonan%C8%9B%C4%83 '''asonanță''' szócikk].</ref><ref name="grevisse">Grevisse – Goosse 2007, 46. o.</ref><ref name="epp">EPP, [http://www.writing.upenn.edu/~afilreis/88/assonance.html '''Assonance''' szócikk].</ref> Ettől függetlenül az asszonáncot a rímhez viszonyítva határozzák meg úgy, hogy az utóbbihoz képest, amely szavak végső [[szótag]]jának vagy szótagjainak teljes egybehangzása, az előbbi ennek/ezeknek csak részleges egybehangzása. Abban, hogy mi hangzik egybe és mi nem az asszonáncban, és hol helyezkednek el
[[Angolszász országok|Angolszász]], [[Franciák|francia]] és [[Románok|román]] szerzők szerint, például, az asszonáncot [[vers]]sorok végén vagy egyazon verssoron belül található [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlyos]] azonos [[magánhangzó]]k adják, melyeket különböző [[mássalhangzó]]k követnek, pl. {{en}} ''l'''a'''ke'' ’tó’ – ''f'''a'''te'' ’sors’,<ref name="epp"/> {{fr}} ''tr'''a'''ce'' ’nyom’ ([[főnév]]) – ''fr'''a'''ppe'' ’üt’,<ref name="grevisse"/> {{ro}} ''mângâi'''e'''re'' ’vigasz’ – ''st'''e'''le'' ’csillagok’.<ref name="firca"/> Egyes szerzők szerint közelálló hangzású magánhangzókról is lehet szó.<ref name="firca"/>
11. sor:
[[Próza]]i művekben és nem [[szépirodalom|szépirodalmi]] [[diskurzus (nyelvészet)|diskurzusokban]] is előfordulnak [[stilisztika]]i hatású asszonáncok.<ref>TLFi, [http://www.cnrtl.fr/definition/assonance '''assonance''' szócikk, A. 1. pont].</ref><ref name="dobridor"/>
Az asszonánc nemcsak a magyar és a román népköltészetben gyakori,
== Példák versekben ==
| |||