„Grafén” változatai közötti eltérés

 

A grafit egyatomos rétegeivel kapcsolatban már a 20. század közepén is volt elképzelés, és 1962-ben önállóan is észlelték a grafénlemezeket [[elektronmikroszkóp]]os vizsgálatok során.<ref>{{cite journal|author=H. P. Boehm et al.|year=1962|title=Das Adsorptionsverhalten sehr dünner Kohlenstoff-Folien|journal=Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie|publisher=[[Wiley-Blackwell]]|volume=316|issue=3-4|pages=119–127|doi=10.1002/zaac.19623160303|issn=0044-2313}}</ref> Előállításukra egy frappáns eljárást javasolt 2004-ben [[Andre Geim]] és [[Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov]], a [[Manchesteri Egyetem]] fizikusai, mely eredményükért 2010-ben [[fizikai Nobel-díj]]at kaptak.<ref>{{Cite web|url=https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2010/|title=The Nobel Prize in Physics 2010|accessdate=2018-02-02|work=www.nobelprize.org}}</ref> A két fizikus speciális ragasztószalag segítségével addig szedett le rétegeket egy grafittömbről, amíg sikerült belőle egyetlen atomnyi réteget elválasztani. E munkájuk nyomán a grafén az alapkutatás és a mérnöki fejlesztőmunka népszerű témájává vált a 2000-es évek első és második évtizede határán. Kínai tudósok a [[napelem]]ek felületére víve elérték, hogy sötétben, ill. esőben is termeljenek [[elektromos áram]]ot.<ref>Tudomány minden napra, M5 televízió, 2018. május 29.</ref>

 

== Kutatása ==