„Bástya (várépítészet)” változatai közötti eltérés

A '''bástya''' kialakulása a várépítészetben a [[tüzérség]] megjelenésével függ össze. Az ostromló [[tüzérség]]nek a vártornyok kitűnő célpontot jelentettek, a vártornyok lerombolása a védőkre nagy veszélyt rejtett. A védőtüzérség elhelyezésére alkalmazott új olasz várépítési mód a „sistema bastionata” azaz a bástyázott rendszer volt. A bástya a [[vár]] külső védőfalának sarkait megerősítő külső védmű. Legtöbbször ötszög alakúak, két hosszabb oldalukkal ék alakban kinyúlnak a várfaltól. Ezek a bástyák nem magasabbak a várfalaknál, feladatuk a várfal ostromának megakadályozása ill. elhárítása volt.

 

A szabályos ötszögű bástyaforma kialakulása előtt a védők ágyúinak elhelyezésére a fal elé sokszögű ([[Siklós]], [[Sárospatak]], [[Eger]], [[Diósgyőr]] és [[Gyula (település)|Gyula]]), vagy kerek alakú védőműveket építettek. A '''kerek alakú védőművek''' sok típusa melyek nem csak szerkezetükben, de feladatukban is eltértek.<ref name=":0">Winkler Gusztáv 2002: Reneszánsz erődépítészet Magyarországon, mérnöki szemmel. Tinta Könyvkiadó, 202. p. {{ISBN|0269002340990}}</ref>

* '''Rondella''': olyan alacsony, kör alaprajzú mű, amely a XVI. sz. derekán terjedt el és az ágyúk számára biztosított kilövési lehetőségeket a leginkább veszélyeztetett területek irányába. ''A köznyelv ezt a formát hívja tévesen körbástyának, pedig kör alaprajzú bástyák sosem épültek.''

* '''Torrine''': toronyszerűen magas és sokszor tetővel ellátott, de erős és vastag falazatú építmény, amelynek emeletén ágyúk kaptak helyet földszintjén pedig a várárokra tüzelő gyalogsági lőrések voltak. Tetején viszont még a középkori várakhoz hasonló gyalogsági lőállások vannak (számszeríjászok). ''A köznyelv ezt a formát is tévesen körbástyának hívja.''

* Az előző két forma fejlesztése a '''Baluardo''', mely külső fala már tömör 6-10 méter vastag is lehet, az alsó szintjén oldalazó ágyúállásokkal, az árok pásztázására, emeletén kifelé mutató lőrésekkel a könnyű ágyúk számára. Alacsonyabb és inkább oldalazó tüzelésre használt formája a '''Bollwerk''', amely szó azonban a németalföldi, földből készült és tégla gyalogsági állással védett, a rondella feladatát betöltő ágyúdombokat is jelöli.

* Az '''oldalazómű''' olyan tömör (földelfeltöltött) köralakú mű, mely alig magasabb a vár kötőfalainál, de tetején a bollwerkhez hasonlóan szabadon tüzelő lövegek vannak. Érdekessége a "nyak", amely a várhoz köti és amelyben két oldalra kazamatákat helyeztek el, ahonnan lövegek és gyalogsági fegyverek tűz alatt tarthatták az árkot és a várfalakat.