„Gurk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
→Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
48. sor:
A környező települések: északra [[Straßburg (Karintia)|Straßburg]], keletre [[Mölbling]], délre [[Frauenstein (Karintia)|Frauenstein]], nyugatra [[Weitensfeld im Gurktal]].
==Története==
A település a folyóról kapta a nevét. A folyó első írásos említése 831-ből való, 864-ben pedig már írnak egy Gurk nevű majorságról. 975-ben [[II. Ottó német-római császár|II. Ottó]] császár engedélyt adott egy zárda alapítására, amit 1043 és 1045 között [[Gurki Szent Hemma|Gurki Hemma]] özvegy grófné újraalapított. A zárdát 1070-ben megszüntették, helyén a [[Salzburgi főegyházmegye|salzburgi érsek]] 1072-ben kolostort hozott létre. A kolostor temploma egyben az akkor alapított
A kolostor környéki település a 13. században vásárjogot kapott, bár a többi karintiai kolostori vásárhelyhez hasonlóan jogi értelemben nem lett város, címerét és pecsétjét csak a 18. században kapta meg.
A város fejlődése azután indult meg, hogy 1898-ban elérte a vasút; a [[Gurktalbahn]] 1969-ig működött, amikor is a szárnyvonalat megszüntették.
1988. június 25-én [[II. János Pál pápa
▲1988. június 25-én [[II. János Pál pápa|II. János Pál]] pápa meglátogatta a volt székesegyházat - római pápa ekkor látogatott először Karintiába - és imádkozott a benne eltemetett Gurki Szent Hemma sírjánál.
==Lakosság==
A gurki önkormányzat területén 2016 januárjában 1273 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1311 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 99%-a volt osztrák állampolgár. 94,6%-uk katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 3,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
| |||