„Kopaszi-gát” változatai közötti eltérés

Ezért kezdték el megtervezni Dél-Buda Duna-partjának feltöltését. Az Országgyűlés 1870-ben megalkotta az [https://web.archive.org/web/20130420114133/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5416 1870. X. törvénycikket] a ''„Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről”'' és elrendelte a szabályozási munkák megkezdését. Ennek során előbb végrehajtották a [[Ráckevei-Duna|Soroksári-Duna-ág]] elzárását – ami az [[1920-as évek]]ben északon a [[Kvassay-zsilip]],<ref>[{{Cite web |url=http://www.kdvkovizig.hu/rsd_kvassay_zsilip.htm |title=Kvassay műtárgycsoport ] |accessdate=2015-05-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120823232526/http://www.kdvkovizig.hu/rsd_kvassay_zsilip.htm |archivedate=2012-08-23 }}</ref> délen a [[Tassi-zsilip|tassi zsiliprendszer]] és vízi erőmű megépítésével nyerte el mai képét. Az ekkor kezdődő folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így kialakult a Lágymányosi tó. A Duna főváros alatti két ága közül egyike sem volt főágnak tekinthető, a mederrendezés eredményeképpen ekkor lezárták a [[Csepel-sziget]] bal oldalán lévő ágat, hogy a [[budafok]]i főág hidrodinamikai és medermorfológiai viszonyai javuljanak. [[1871]]-ben az Allgemeine Österreichische Baugesellschaft vállalat megkezdte a budafoki ág kotrásával párhuzamosan a Ráckevei-Duna lezárását is.