„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
== Az ADH kémiája==
A gerincesekben található természetes ADH-szerű hormonok szerkezetüket tekintve 9 aminosavból álló polipeptidek. A molekula egy 6 aminosavból felépülő ciklikus részből és a hozzákapcsolódó tripeptid láncból épül fel. <ref> Nelson, D. L., Cox, M. M.: Lehninger Principales of biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2008. 5. kiadás. 891. oldal, ISBN 978-0-7167-7108-1</ref> Az ADH molekulában az 1. és a 6. aminosavat (mindkettő cisztein) diszulfidhíd köti össze, amelynek felbonásása a hormonhatást megszünteti. A tápcsatornában található tripszin (proteáz, fehérje bontóenzim) szintén képes inaktiválni a hormont azáltal, hogy a molekula C-terminális végén lehasít egy aminosavat. Ez a tény teszi alkalmatlanná a hormont, hogy terápiás célból (per os) szájon át alkalmazzák. A hormon terápiás alkalmazása tehát csak parenterálisan, azaz a tápcsatorna megkerülésével lehetséges.<ref> Berg, J. M., Timoczko, J. L., Stryer, L.: Biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2012. 7. kiadás, 96. oldal, ISBN 9781429229364</ref>
Az emlősök majd mindegyikében az ADH-molekula oldalláncán a 8. helyen egy bázikus aminosav (arginin) található, kivételt képeznek a sertések, ahol ugyancsak bázikus aminosav egy lizin a helyettesítő aminosav.<ref> Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 772. oldal, ISBN 0-07-142280-3</ref>
* Készül a rajz, azzal könnyebb lesz megérteni.
== Az ADH bioszintézise és szekréciója ==
| |||