„Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub” változatai közötti eltérés

Megalapítását, 1966. február 6-án, elsősorban a [[Bagaméri Béla]] által, 1957-ben felfedezett [[Szelek barlangja|Szelek barlangjának]] feltárási és térképezési munkálatai tették szükségessé.

Még a barlangászkör megalakulása előtt az alapító tagok egy része aktivált már a barlangászat terén, ezért kötelességünk úttörő munkájukat megemlíteni. A kis, tapasztalt csoport előzte meg és alapozta a klub kialakulásához vezető utat.

Habár Rotaridesz István nevét kevesen ismerik, a kolozsvári [[Erdélyi Kárpát-egyesület|Erdélyi Kárpát-Egyesület]] (EKE) titkáránaktitkára mind közvetlen, mind közvetett hatásahatással volt a romániai barlangkutatás fejlődésébenfejlődésére. 1940 elején egy pár emberből kis barlangkutató csoportot hozhozott össze, akik az ő vezetésével először a hegység már ismert barlangjait járjákjárták be, majd később új felfedezéseket tesznektettek. Ők kutatták fel például a bihari karszton a Pojarul Poliţei-barlangot, a Jád-völgyi Valea Rea-barlangot (ma Rotaridesz-barlang). A Les-völgyi Tutajos-barlang felfedezésénél már jelen vanvolt a huszadik életévéhez közeledő [[Bagaméri Béla]] is, aki Rotaridesz Pista bácsiIstván nevelését, a természet és barlangok iránti szeretetét, később továbbadta az általa alapított barlangászkörnek.

1948-ban az akkori állami hivatalos szervek megszüntetikmegszüntették az EKE működését. A kis barlangászcsoport, hogy ne maradjon gazda nélkül, beiratkozikbeiratkozott az akkori Népi Turista Egyesületbe, de 1953-ban ezt az egyesületet is megszüntetikmegszüntették. Ezután a társaság Bagaméri Béla vezetésével a Vasas Sport Egyesületnél létesítlétesített turista-, alpinista-szakosztályt. A kis csapat, miután beszerzibeszerezte barlangászfelszerelését, és jelentős szaktudást is elsajátítelsajátított, a Jád völgyében kezdikezdte meg kutatómunkáját. Tízéves munkájuk során 18 barlangot és 6 zsombolyt tárnaktártak fel, ezeknek összhossza 7559 m.

1956-ban Teo Rusu, a Kolozsvári Emil Racoviţă Barlangkutató Intézet munkatársa nyújtnyújtott nekünknekik segítséget, az Erdődámos–Ponorás–Révtízfalu környékén levő barlangok és zsombolyok feltárásában.

A [[Szelek barlangja|Szelek barlangjának]] a felfedezése gyökeres változást jelentett az amatőr barlangkutatás alakulásában. Mikor 1957-ben [[Bagaméri Béla]] átpréselte magát az első szűkületen, és meglátta a barlangóriás méreteit, rájött, hogy a feltárás itt sok embert vesz majd igénybe, és szükségessé válik az addig létező kisebb barlangászcsoportok összefogása. 1966-ban végre megvalósulmegvalósult a nagy álom, megszületikmegszületett a hazairomániai sportjellegű barlangászat, megalakulmegalakult a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK.;, CSA). A 35 éves tevékenység alatt a kör barlangászai, bejárva a hegység zegét-zugát, számos új barlangot és zsombolyt fedeztek fel. Leghíresebbek a Ponoraş, a Gruiul Jderi, a Stanul Ciuţii, a Berna-zsomboly, a Litofagus, a Jád-völgyi bányabarlang. A felfedezésétől eltelt 44 év alatt a Szelek barlangja elérte a több mint 50 km-es hosszúságot, és még mindig új járatokkal kecsegtet.<ref>{{Cite web |url=http://www.csacluj.ro/content/view/4/5/lang,hu/ |title=KolozváriKolozsvári Amatőr Barlangász Klub |accessdate=20200224}}</ref>