„Jacques-Bénigne Bossuet” változatai közötti eltérés

1669-ben [[Condom (Gers)|Condom]] püspökévé nevezték ki. 1670-ben a [[Lajos francia királyi herceg (1661–1711)|trónörökös Lajos királyi herceg]] tanítója lett, több traktátust írt a herceg okítására ''(Exposition de la doctrine catholique, La Politique tirée des propres paroles de l'Écriture Sainte, Traité de la connaissance de Dieu et de soi-même, Discours sur l'histoire universelle)''. Bossuet lemondott a condomi püspökségről, mert nem tudta ellátni feladatkörét a tanítás miatt. 1671-ben [[Francia Akadémia]] tagjává választották. 1680-ban Lajos királyi herceg megnősült, 1681-ben Bossuet-t [[Meaux]] püspökévé nevezte ki a király. A helység közelsége miatt gyakran utazott Párizsba és [[Versailles]]-ba.

XIV. Lajos és [[XI. Ince pápa]] között konfliktus alakult arról, hogy van-e joga beavatkozni a szentszéknek a gall egyház ügyeibe. Bossuet fogalmazta meg 1682-ben azt a [[Gallikanizmus#Gallikán cikkelyek|négypontos nyilatkozat]]ot, amelyben pontosan meghatározták a pápák szellemi, és a mindenkori francia királyok világi jogait. A nyilatkozatot [[Róma|Rómában]] elégették.

Bossuet nagy álmának megvalósításán, az egyházak egyesítésén dolgozott,. errőlErről [[Gottfried Wilhelm Leibniz]]zel is folytatott levelezést. 1698-ban röpiratot írt a [[kvietizmus]]ról, aminek az lett a következménye, hogy [[XII. Ince pápa]] elítélte [[Madame Guyon]] tanait és [[François Fénelon]] értekezéseit.

Bossuet élete folyamán híressé vált gyászbeszédeket mondott [[Bourbon Henrietta Mária angol királyné]], majd leánya, [[Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő|Stuart Henrietta hercegnő]] temetésén, valamint [[Ausztriai Mária Terézia francia királyné]], és [[II. Louis de Bourbon-Condé]] temetésén is.