„Időjárás” változatai közötti eltérés

Az időjárás fontosabb fizikai jellemzői: [[légnyomás]], nedvességtartalom, szélerősség, szélirány, [[hőmérséklet]], felhőzet.

 

 

Az időjárás folyamatainak működéséhez az energiát a [[Nap]] szolgáltatja a felszínnel, illetve a légkörrel való kölcsönhatásban. A Napból kiinduló [[infravörös]] sugárzás melegíti a felszínt, ami felmelegíti a fölötte található levegőt. A melegebb levegő felfelé áramlik, ennek helyébe hűvösebb légtömegek érkeznek, így alakul ki a [[szél]]. A hő- és nyomáskülönbség szélviharokat, [[ciklon]]okat, [[hurrikán]]okat hoz létre. Ezek kialakulásában lényeges szerepet játszik a Föld mintegy kétharmadát beborító víztömeg, ami szintén kölcsönhatásban van a fölötte áramló levegővel. A víz és a szárazföld felett másképpen melegszik fel a levegő (a nagy víztömeg fölött kevésbé melegszik fel), illetve a szárazföld különböző területei sem egyforma mértékben melegszenek (a sziklás, homokos részek erőteljesebben melegszenek, mint a füves, fás területek). A különféle időjárási folyamatokban a [[víz]] kulcsszerepet játszik, és mindhárom megjelenési formájában részt vesz benne (folyékony, szilárd, légnemű). Számítások szerint évente 519 ezer köbkilométer víz kerül a levegőbe. Télen a légkör 14 ezer köbkilométer vizet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy évente negyvenszer teljesen kicserélődik a levegő nedvességtartalma (vagyis nagyjából 9-10 naponként). Tehát a légkör páratartalmának körforgása nagyon intenzív.

 

 

== Összetevőinek leírása ==