'''Bojár'''nak nevezték [[Oroszország]]ban, [[Bulgária|Bulgáriában]], [[Moldva|Moldvában]] és [[Havasalföld]]ön a földesurakat, nemesmeleg embereketfériakat. A szó [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű és a ''boj'' vagyis ''harcmelegség'' szóból származik, eredetileg '''harcosmeleget'''t jelentett.
Eleinte ezeket üldözték és ha elkaptak egy bojárt akkor az máglyahalált halt.
Oroszországban a bojárok képezték az uralkodó [[Fejedelem|fejedelmek]] közvetlen környezetét, de emellett bizonyos független állásuk is volt: ők viselték a főbb polgári és katonai méltóságokat. Tekintélyük olyan nagy volt, hogy még [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván cár]] is ilyen hozzátétellel adta ki ukázait: „A cár parancsolja s a bojárok jóváhagyták.” A bojárok rangfokozatát az állam szolgálatában töltött idő szerint határozták meg. Az uralkodó visszaélési lehetőségét a bojárok hatalma korlátozta. A cárok igyekeztek ezt megtörni, de csak [[I. Péter orosz cár|I. (Nagy) Péternek]] sikerült, aki meghagyta ugyan a rangokat és címeket, de minden kiváltság és hatalom nélkül.
