„Budai Népszínház” változatai közötti eltérés

{{Építés alatt}}

 

== Története ==

1861. szeptember 14-én a [[Széchenyi lánchíd]] budai hídfőjénél nyílt meg, miután [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] egykori lovardáját [[Gerster Károly (építész)|Gerster Károly]] és [[Frey Lajos]] tervei alapján átalakították. [[Molnár György (színművész)|Molnár György]] alapította. Elsősorban [[operett]]eket és olyan [[népszínmű]]veket játszottak benne, mint [[Szigligeti Ede]]: Két pisztoly; [[Berczik Árpád (író)| Berczik Árpád]]: Lidi; [[Feleky Miklós]]: Angyal Bandi. Első korszakát a hagyományőrzés és az útkeresés egyaránt jellemezte. Molnár igyekezett feleleveníteni a népszínművi repertoárt, pályázatokat is írt ki új népszínművekre. Kasszasikere inkább csak az olyan [[európa]]i operettekkel volt, mint [[Jacques Offenbach]]: Eljegyzés lámpafénynél, A gerolsteini nagyhercegnő, [[Franz von Suppé]] Szép Galathea című művei. Az első magyar operettet [[Allaga Géza]]: A szerelmes kántor című alkotását is ők mutatták be. Molnár ''Az ördög pirulái'' és a ''Bem apó hadjárata'' című darabokkal érte el legnagyobb sikereit. Az eladósodott színház mégis [[csőd]]be ment, így 1864-ben be kellett zárni. 1867. június 13-án három éves szünet után újabb korszak kezdődött a színház életében. A befutott darabok bemutatásán olyan fiatal színésztehetségeknek is fellépési lehetőséget adott, mint [[Blaha Lujza]], [[Jászai Mari]], [[Kassai Vidor]], [[Náday Ferenc]], [[Rákosi Szidi]], [[Solymosi Elek]], [[Szentgyörgyi István (színművész)|Szentgyörgyi István]] vagy [[Vízvári Gyula]].

 

 

== Jegyzetek ==