„Thor (isten)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Cikk átszerkesztése)
|kép=Mårten Eskil Winge - Tor's Fight with the Giants - Google Art Project.jpg
|képaláírás=Thor ábrázolása [[Mårten Eskil Winge]], [[Svédország|svéd]] festő ''Tors strid med jättarne'' című festményén}}
'''Thor''' ''(Þor)'' a [[Skandináv mitológia|skandináv]] és [[germán mitológia]] egyik legfontosabb alakja, a mennydörgés, a vihar, villámok és a termékenység [[Ázok|Áz]] istene. Szülei [[Odin]], a főisten, valamint a jötunn [[Jörd]], maga a Föld. Az emberek és istenek világának legvitézebb védelmezője, óriások és szörnyetegek ellen harcol. Legfőbb ellenfele [[Jormungand]], az [[Midgard|emberek világát]] körülfonó, hatalmas kígyó. Külsejét tekintve délceg, vörös hajú és szakállú daliaként ábrázolják, hatalmas erejű férfiként. Személyisége kivételesen bátor és nemes, ugyanakkor naiv és makacs, sőt, olykor együgyű is. Könnyen dühbe jön, hirtelen haragú, szerfelett ingerlékeny. Mindennek ellenére jóindulatú és barátságos, elvégre neki köszönhető a jó termés és a kedvező időjárás. Jellegzetes fegyvere a [[Mjölnir|Mjöllnir]], a [[törpék]] (dvergek) által kovácsolt, hatalmas erejű harci pöröly, amely mindig visszatér forgatója kezébe. Szekerét két kecskebak, [[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]], azaz Fogvicsorgó és Fogvigyorgó húzza, akik nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentenek: ha nincs más élelme, az isten leöli és megeszi a kecskéket, az érintetlenül hagyott csontokból és bőrökből azonban bármikor új életre keltheti az állatokat. További kísérői két szolgája, Tjálfi és Röszkva, egy fiatal férfi és egy nő, akik az előbbi szabály megszegése révén kerültek az isten szolgálatába. Mikor Thor megosztja kecskéinek húsát egy földműves családdal, Tjálfi kiszopogatja a velőt az egyik kecske lábcsontjából, így az másnapra lesántul. Az ifjak kárpótlásul Thor szolgáivá válnak.
 
Külsejét tekintve délceg, vörös hajú és szakállú daliaként ábrázolják, hatalmas erejű férfiként. Személyisége kivételesen bátor és nemes, ugyanakkor naiv és makacs, sőt, olykor együgyű is. Könnyen dühbe jön, hirtelen haragú, szerfelett ingerlékeny. Mindennek ellenére jóindulatú és barátságos, elvégre neki köszönhető a jó termés és a kedvező időjárás. Jellegzetes fegyvere a [[Mjölnir|Mjöllnir]], a [[törpék]] (dvergek) által kovácsolt, hatalmas erejű harci pöröly, amely mindig visszatér forgatója kezébe. Szekerét két kecskebak, [[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]], azaz Fogvicsorgó és Fogvigyorgó húzza, akik nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentenek: ha nincs más élelme, az isten leöli és megeszi a kecskéket, az érintetlenül hagyott csontokból és bőrökből azonban bármikor új életre keltheti az állatokat. További kísérői két szolgája, Tjálfi és Röszkva, egy fiatal férfi és egy nő, akik az előbbi szabály megszegése révén kerültek az isten szolgálatába. Mikor Thor megosztja kecskéinek húsát egy földműves családdal, Tjálfi kiszopogatja a velőt az egyik kecske lábcsontjából, így az másnapra lesántul. Az ifjak kárpótlásul Thor szolgáivá válnak.
 
Felesége [[Sif]], az aranyhajú istennő, aki szintén termékenységisteni funkciót tölt be. Két fia van, [[Magni]] és [[Módi]] (nevük jelentőse "Erős" és "Bátor", ami arra enged következtetni, hogy Thor jelzőiből léptek elő önálló mitológiai alakokká), valamint egy lánya, [[Thrúd|Trúd]]. Magni anyja azonban nem Szif, hanem az óriás [[Járnasaxa]]. Szifnek szintén van egy fia, [[Ull]], aki nem Thortól fogant. Ázgárdban álló csarnokának neve Trúdheim. Míg atyja, Odin a hivatalos hadak, nemes harcosok, költők és királyok pártfogója, Thor az egyszerű harcosok, parasztok és földművesek, közemberek barátja.