Wikipédia

„Észak-Macedónia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zolik (vitalap | szerkesztései)
1 166 szerkesztés
a így olyan volt mintha az ,,Észak-macedónia,, elnevezés nem 2019-től lenne az ország neve
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a felesleges szóköz törlése, linkek javítása AWB
34. sor:
| nyári időzóna = CEST
| eltérés UTC-től nyáron = +2
| pénznem = [[Macedón dénár|macedón dénár]]
| pénznem ISO-kódja = MKD
| internet TLD = mk
107. sor:
Ebben a térségben a szlávok a [[9. század]]ban tértek át a kereszténységre, [[I. Borisz bolgár kán]] uralma idején. A glagolita ábécé megalkotói, [[Szent Cirill]] és [[Szent Metód]] bizánci görög szerzetesek a konstantinápolyi pátriárka utasítására térítették a szlávokat. Ők [[Szaloniki]]ből indultak, ahol széles körben beszélték a szlávot második nyelvként, és a környék macedón szláv nyelvjárása lett az [[óegyházi szláv nyelv]] alapja. Munkájukat folytatta a kora középkori Bulgáriában [[Ohridi Szent Kelemen]], aki a cirill ábécé kialakítója, valamint [[Ohridi Szent Naum]].
 
A [[10. század|10. században]]ban ([[971]]-től [[1018]]-ig) az [[Első dunai bolgár birodalom|Első Bolgár Birodalom]] központi vidéke volt, melynek 972-től fővárosát is területére helyezték át (Szkopje majd Ohrid), majd [[Bizánc|bizáncibizánc]]i uralma alá került. [[1218]] és [[1250]] között a második [[Bolgár Birodalom]]hoz tartozott, majd [[1250]]-ben a pelagoniai csatában a [[Nikaiai Császárság]]hoz került. A [[13. század]] folyamán rengeteg kun települt az országba, ezek beolvadtak a macedónokba. [[IV. István Uroš szerb cár|Dušan István]] ([[1331]]–[[1355]]) később [[Szerbia|Szerbiához]] csatolta a területet. Az [[1389]]-es [[Rigómezei csata (1389)|rigómezei csata]] nyomán a [[Oszmán Birodalom|Török Birodalom]] részévé vált. [[1689]]–[[1690]] között [[Karpos]] kumanovói vajda törökellenes felkelése eredményeként létrejött egy államalakulat, Karpost a nemzetközi hatalmak közül egyedüliként a [[Habsburg Birodalom]] elismerte Kumanovó királyának.
 
=== A független Észak-Macedónia előzménye ===
113. sor:
A [[19. század]] végén Macedóniában is lezajlott a nemzeti ébredés. A szervezetek Macedónia függetlenségéért harcoltak, de bolgárnak definiálták magukat, semmilyen nemzeti, vagy regionális elkülönítés nem volt a céljuk, sőt feltett szándékuk volt a [[Bulgária|Bulgáriával]] való egyesülés. Gyakran terrorista eszközökkel harcoltak céljaikért.
 
[[1912]]-ben az [[első Balkán-háború]] során [[Szerbia]], Bulgária és [[Montenegró]] szövetsége kiűzte a törököket, de a szövetségesek nem tudtak megállapodni a megszerzett területek elosztásáról, és ez vezetett [[1913]]-ban a [[második Balkán-háború]] kirobbanásához: Bulgária megtámadta a szerbeket, de ekkor hadba lépett ellene [[Románia]] és az Oszmán Birodalom is, Macedónia nagy része pedig Szerbiához került. Szerbia (Macedónia területével együtt) [[1918]]-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részévé vált, amelyet [[1929]]-től [[Jugoszláv Királyság|Jugoszláv Királyságra]]ra neveztek át. Szerbia, mint ''hegyvidéki szerbek''-re, így tekintett a macedóniai szlávokra, s tiltotta a bolgár nyelv használatát, ám az ellenállás hamar kibontakozott, és terrorcselekmények sorozatát követték el a szerb hatóságok ellen. [[1934]]-ben macedóniai (magukat bolgárnak nevező) terroristák ölték meg [[I. Sándor jugoszláv király|I. Sándor jugoszláv királyt]]t. [[1941]]-től nyugati része az olasz ellenőrzés alatt álló [[Albánia|Albániához]], illetve a [[Pindoszi Fejedelemség és Macedón Vajdaság|Pindoszi Fejedelemséghez]], keleti fele pedig Bulgáriához került.<ref>L. Ivanov et al. [http://members.lycos.co.uk/sfsk/ Bulgarian Policies on the Republic of Macedonia] {{Wayback|url=http://members.lycos.co.uk/sfsk/ |date=20080620045515 }}. Sofia: Manfred Wörner Foundation, 2008. 80&nbsp;pp. {{ISBN|978-954-92032-2-6}}</ref>
 
[[1941]]-ben Macedóniában is megkezdődött a megszálló hatalmakkal szembeni ellenállás. Miután a [[Josip Broz Tito]] vezette jugoszláv partizán erők [[1944]]-ben ellenőrzésük alá vonták a területet, kikiáltották a Macedón Népköztársaságot (azelőtt belső önrendelkezéssel nem bírt a terület), amely csatlakozott a [[Jugoszlávia|Jugoszláv Szövetségi Népköztársasághoz]]. Az [[1963]]-as új [[jugoszláv]] szövetségi alkotmány meghozatalával egyidőben Macedónia is felvette a Macedón Szocialista Köztársaság elnevezést. A jugoszláv kommunista álláspont szerint Macedónia lakossága nem szerb, avagy bolgár, hanem macedón, ennek megfelelően biztosítják a nyelvi és nemzetiségi jogait. Ez azonban a gyakorlatban nem így volt, sőt az ún. [[Macedón nyelv|macedón]] (de valójában a [[Bolgár nyelv|bolgárral]] teljesen azonos) nyelvhasználatra nagy súllyal nehezedett a [[szerbhorvát nyelv]], ezért igen sok macedón kétnyelvűvé vált. Bulgária és Jugoszlávia között évtizedekig fagyos viszony volt, és a [[vasfüggöny]] is elzárta a macedónokat Bulgáriától. Az elkülönülés ellenére a macedón nyelv a mai napig azonosnak mondható a bolgárral.
 
Az [[1944]] és [[1949]] között tartó [[Göröggörög polgárháború|görög polgárháborúban]]ban jelentős számú macedón katona is harcolt, Jugoszlávia a görög kommunistákat támogatta és küldött át a határon önkéntes gyanánt macedónokat.
 
Az ország 1945 óta saját, módosított cirill ábécét használ, ez valójában azonos a szerb ábécével, de még ez sem különbözteti meg lényegesen a macedónt a bolgár nyelvtől.
128. sor:
2018-ban a két ország vezetése megegyezett a névvita rendezéséről és 2018. június 17-én a [[Preszpa-tó]] partján a két ország miniszterelnöke, és külügy-minisztere aláírta a Preszpa-egyezményt. A megállapodást a macedón és a görög parlament is ratifikálta. A macedón kormány 2019. február 12-én jelentette be, hogy az ország neve ettől a naptól kezdve: Észak-Macedónia.
 
2008 áprilisában Görögország az ország elnevezése miatt vétózta meg az ország felvételét a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-ba, és az EU csatlakozást sem támogatta. A két ország között létrejött egyezményt követően azonban Görögország nem gátolja tovább Észak-Macedónia NATO és EU csatlakozását. [[2004]]-ben az ország benyújtotta csatlakozási kérelmét az [[Európai Unió|Európai Unióhoz]]hoz, de belépése még várat magára.
 
== Államszervezet és közigazgatás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Észak-Macedónia”