„Óriás tuja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
46. sor:
Az angol nyelvben számos névvel illetik: „Pacific red cedar” (Csendes-óceáni vörös cédrus), „British Columbia cedar” (Brit Columbiai cédrus), „canoe cedar” (kenu cédrus), „giant cedar” (óriás cédrus), vagy csak egyszerűen „red cedar” (vörös cédrus).<ref name="stewart 22">Stewart (1984), 22. old.</ref> A Thuja nemzetség két Észak-Amerikában őshonos faja közül ez az egyik, a másik faj, a [[nyugati tuja]] ''(Thuja occidentalis)''. Az angolban a 'tuja' jelentésű latin „Arborvitae” szó jelentése 'életfa'. Érdekes módon az északnyugati őshonos népek is ehhez hasonlóan nevezték a fát, ők „hosszú életet adó”-nak mondták.<ref name="stewart 22"/>
== Előfordulása és élőhelye ==▼
A legtöbb óriás tuja az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] északnyugati részén és [[Kanada]] délnyugati részén található. De állományai vannak [[Alaszka]] déli részén, Brit Columbiában, Észak-[[Kalifornia|Kaliforniában]] és Nyugat-[[Montana (állam)|Montanában]]. A [[virágpor]] vizsgálata és a [[szénizotópos kormeghatározás|radiokarbonos kormeghatározás]] azt mutatják, hogy a környéken először a Fraser-völgyben, 6600 évvel ezelőtt jelent meg ez a fafaj.<ref name="stewart 26">Stewart (1984), 26. old.</ref> Itt jó élőhelyre talált, és 500 évvel ezelőtt a helység növényzetének majdnem a felét a vörös cédrus alkotta.<ref name="stewart 26"/> Manapság körülbelül a növényzet 20 százalékát teszi ki.<ref name="stewart 26"/>▼
Az óriás tuja, a kontinens északnyugati részén a legelterjedtebb fa. Ez a fafaj sokszor társul a [[duglászfenyő]]vel ''(Pseudotsuga)'' és a [[hemlokfenyő]]vel ''(Tsuga)''. Általában a tengerszint felett 1370 méteren nő.<ref name="stewart 22"/> A fa egyaránt kedveli a sűrű erdőket, a hegyoldalakat, a folyómedencéket és a mocsarakat.<ref name="stewart 21">Stewart (1984), 21. old.</ref> Az árnyékos helyeket is jól tűri, képes itt is szaporodni. A faanyaga egyenes és sima, kevés boggal.▼
== Megjelenése ==
57 ⟶ 62 sor:
A [[thujaplicin]] egy kémiai anyag, amely a felnőtt óriás tujában található. Ez az anyag gomba elleni hatású, emiatt a fa nem korhad el. A fa körülbelül 100 évvel a halála után sem korhad el. Ezt a kémiai anyagot csak a kifejlett fák tartalmazzák, ha egy fiatal fa dől ki, a korhadása nemsokára elkezdődik, sőt egyes fiatal fák még élve elkezdenek korhadni, emiatt üres törzsű példányokat is lehet találni.<ref name="stewart 22"/>
▲== Előfordulása és élőhelye ==
▲A legtöbb óriás tuja az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] északnyugati részén és [[Kanada]] délnyugati részén található. De állományai vannak [[Alaszka]] déli részén, Brit Columbiában, Észak-[[Kalifornia|Kaliforniában]] és Nyugat-[[Montana (állam)|Montanában]]. A [[virágpor]] vizsgálata és a [[szénizotópos kormeghatározás|radiokarbonos kormeghatározás]] azt mutatják, hogy a környéken először a Fraser-völgyben, 6600 évvel ezelőtt jelent meg ez a fafaj.<ref name="stewart 26">Stewart (1984), 26. old.</ref> Itt jó élőhelyre talált, és 500 évvel ezelőtt a helység növényzetének majdnem a felét a vörös cédrus alkotta.<ref name="stewart 26"/> Manapság körülbelül a növényzet 20 százalékát teszi ki.<ref name="stewart 26"/>
▲Az óriás tuja, a kontinens északnyugati részén a legelterjedtebb fa. Ez a fafaj sokszor társul a [[duglászfenyő]]vel ''(Pseudotsuga)'' és a [[hemlokfenyő]]vel ''(Tsuga)''. Általában a tengerszint felett 1370 méteren nő.<ref name="stewart 22"/> A fa egyaránt kedveli a sűrű erdőket, a hegyoldalakat, a folyómedencéket és a mocsarakat.<ref name="stewart 21">Stewart (1984), 21. old.</ref> Az árnyékos helyeket is jól tűri, képes itt is szaporodni. A faanyaga egyenes és sima, kevés boggal.
== Felhasználhatósága ==
75. sor:
=== Tárgyak ===
Az őslakósok a fát primitív fejszéikkel dolgozták fel; legértékesebb tárgyuk ez a fejsze volt. Sőt az európaik által behozott tárgyak sem cserélték fel ezt. Alexander Walker, aki a ''Captain Cook'' nevű prémkereskedelem hajón kisebb rangú tiszt volt, az őslakósok által használt könyökfejszéről számol be. Az indiánok nem akarták felcserélni kedves tárgyukat az európai fűrészre vagy fejszére. Ha mégis elfogadták a fehérek szerszámait, ezeket aztán átalakították a saját stílusukra.<ref name="stewart 36">Stewart (1984), 36. old.</ref> A tárgyak általában [[
=== A fa ===
97. sor:
[[Fájl:Thuja_plicata_bark.png|bélyegkép|jobbra|150px|[[Alfred Carmichael]] rajza az „Indian Legends of Vancouver Island” című könyvében, amely két nőt ábrázol, miközben a kérget hántják a fáról]]
A [[kéreg]] könnyen lehántható a fáról, hosszú darabokban jön le. Belőle takarókat, köteleket, kosarakat, esőkalapokat, ruhákat és egyéb puha tárgyakat készítenek. A begyűjtését óvatosan kell végezni, mivel ha teljesen „megnyúzzák” a fát, el fog pusztulni. Hogy elkerülje ezt, a begyűjtő általában olyan fáról szedi le a kérget, amelyről még nem volt leszedve.<ref name="stewart 116">Stewart (1984), 116. old.</ref> Miután a fáról leszedték a kéreg egy részét, többet nem nyúlnak hozzá kéregbegyűjtés céljából, de deszka készítéséhez igen. A hántolás alulról kezdődik, a kiemelkedő gyökerek fölött. A begyűjtő megvágja a végét és alulról felfelé húzza. Hogy jó nagy darabja legyen, előbb kötelekkel, két különböző szinten emelvényeket erősít a fa törzséhez, amelyekre aztán felmászik. Mivel az óriás tuja elveszti az alsóbb ágait, sok esőerdei fához hasonlóan, a begyűjtőnek 10
== Jegyzetek ==
| |||