„Kéki Béla” változatai közötti eltérés

a
Kategória módosítása
a (Kategória módosítása)
Középiskolai tanulmányait [[Gyulafehérvár]]t kezdte, majd a Marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1926), a budapesti egyetemen magyar-francia-román szakon kezdett tanulni, de az itt szerzett diplomáját nem tudta volna honosítani Romániában, így átment a [[kolozsvári egyetem]]re, ahol magyar [[irodalom]]–[[pedagógia]]–[[esztétika]] szakon folytatott tanulmányokat. Közben [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] mellett a Lyceum könyvtár gyakornoka.
 
1936-tól 1940-ig a [[Pásztortűz]], 1944-ig a [[Hitel (folyóirat, 1936–1944)|Hitel]] szerkesztője, 1940-től a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár titkára, majd a folyóirat- és hírlaptár vezetője. A [[második világháború]]ban [[Front (harcterület)|frontra]] és [[hadifogoly|hadifogság]]ba került, szabadulása után könyvtárosi és szakírói tevékenységét a [[Magyarország]]on folytatta, 1946-tól az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban dolgozott, ugyanott főigazgató-helyettes (1949–52), majd a [[BME|Budapesti Műszaki Egyetem]] Központi Könyvtárának osztályvezetője, ahonnan igazgatóhelyettesként vonult nyugalomba (1968). Könyvtárszervezői teendői mellett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] és tanárképző főiskolák könyvtár szakos hallgatóinak könyv- és könyvtártörténeti stúdiumokat tartott.
 
== Munkássága ==
A könyv- és könyvtártörténet egyetemi előadója. Könyvismertetéseit, zene- és színikritikáit az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]], [[Erdélyi Helikon]], [[Erdélyi Tudósító]], [[Erdélyi Irodalmi Szemle]], [[Hitel (folyóirat, 1988–)|Hitel]] és [[Pásztortűz]], valamint a [[Keleti Újság]] és [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]] közölte. [[Zene]]kritikáiban [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] és [[Kodály Zoltán]] zenei elismertetésének erdélyi úttörője volt.
 
Budapesten a Román Kultúra Hete alkalmából 1947-ben ''Mai román líra'' c.című alatt műfordításkötetet szerkesztett [[románok|román]] írók alkotásaiból, majd az Officina Könyvtár sorozatában [[Gáldi László]]val együtt [[Eminescu]] válogatott verseit adta ki [[magyar nyelv|magyarul]]. Könyvtörténeti és nyomdászati kérdések foglalkoztatták. ''Az írás története'' c.című munkája ([[Köpeczi Bócz István]] [[rajz]]aival, Budapest, 1971) Hans Skirecki fordításában [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] [[német nyelv|németül]], (1976, 1978) [[Prága|Prágában]] Pavla Ziegová fordításában [[cseh nyelv]]en (1984) jelent meg. A szerző legsikeresebb könyve, számos kiadást megért (1971, 1975, 1996, 2000, 2001, 2002).
 
== Kötetei==
 
{{DEFAULTSORT:Keki Bela}}
 
[[Kategória:Magyar művelődéstörténészek]]
[[Kategória:Magyar könyvtörténészek]]
[[Kategória:Magyar zenekritikusok]]
[[Kategória:Magyar színikritikusok]]
[[Kategória:RomániaiRomániából Magyarországra áttelepült magyarok]]
[[Kategória:1907-ben született személyek]]
[[Kategória:1993-ban elhunyt személyek]]