|
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} A település neve e korai századok okleveleiben ''Galoph, Gulup'' és ''Kulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.;|Borovszky 1905|:48.}} <!--''Golup''--> Már az Árpád-korban voltaképpen két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel ''Szenteskúta (Zenthes Kutha)'' nevét is.{{refhely|Dongó 1902|:64.}}
<!--Az 1330-as években már templom is állt a településen.
{{forrás|A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.}}
<!--Ezt addig kitakarom, amíg források alapján nem tisztázom, hogy mikor van szó Felső- és mikor Alsógolopról. Pasztilla
Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a [[tokaj]]i [[pálosok]]nak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak.
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
-->
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.}} Időközben egy 1567-es forrás a [[török hódoltság|törökök]] által elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A család kihalásával a 18. század második felétől a báró [[Vay család|Vay]] és [[Vécsey család|Vécsey]] családok lettek Alsógolop birtokosai, de mellettük az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássy]], Ibrányi és [[Reviczky család|Reviczky]] család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}}
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka volt, magjuk szakadtával a báró [[Vay család]] lett birtokosa, de az Andrássy család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.}}
A 19. századbanszázad elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár a század elején Alsógolopon még a báró VétseyVécsey családnak ismég voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu sovány szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort is előállítottaktermeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}}
{{forrás|Egyes források szerint Alsó- és Felső-GolopFelsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}}, valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként soroljasorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} A két falut 1881-ben egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták, az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}}
[[{{forrás|1909]]-ben a települést elérte a vasút.}}
==Közélete==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Golop - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Golop, aA régi és az új Vay-kastély]]
A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastélyok]]. A 16–17. századi eredetű régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át. A klasszicista stílusú új Vay-kastély 1820 körül készült el.{{refhely|MNL 1999|:689.}} Ma az új Vay-kastélyban működik az [[Ősi Magyar Címertár]] néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.
== Források ==
*{{hely|Borovszky [[1905}}{{CitLib|aut=Borovszky Samu]]:|tit=Magyarország vármegyéi és városai|subtit=Zemplén vármegye.|loc=|red=Országos Monografia Társaság|ann=1905}}
*{{hely|Dongó 1900}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1900|tom=6|fasc=9|lun=9|pag=260–262}}
*{{hely|Dongó 1901a}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Adatok Alsó-Golop helyrajzához|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1901|tom=7|fasc=5|lun=5|pag=152–153}}
| 