„Karl Rahner” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
==Munkássága==
Első nagy műve, a ''Geist in Welt'' (1939) már tartalmazza a rahneri rendszer egyik alapgondolatát, azt, hogy a megismerést „lét-relációként" kell értelmezni, s a keresztény metafizika tárgya egy sajátos, nem-tematikus „kinyúlás" a létre általában. Ezt egészíti ki azután egy újabb műve, a ''Hörer des Wortes'' (1941), amelyben a „létre való kérdezés" antropológiai problémává, az Isten-ember viszony lényegi tartalmává bővül. Ezen az alapon születnek később Rahner alapvető antropológiai és [[krisztológia]]i tanulmányai (a ''Schriften zur Theologie'' 15 kötetében), ezen a bázison épül fel az ''„[[anonim kereszténység]]"'' elmélete is; s ez teszi Rahnert a világért elkötelezett kereszténység, a világnézetek közötti dialógus, a II. Vatikáni Zsinat szellemében való megújulás iskolát teremtő képviselőjévé. Működése
A [[második vatikáni zsinat]] dokumentumai közül az [[egyház]]tannal foglalkozó ''[[Lumen Gentium]]'' és az evilági dolgok teológiáját tárgyaló ''[[Gaudium et Spes]]'' kezdetű konstitúciók kidolgozásában volt vezető szerepe.
|