Wikipédia

„Golop” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
apró + golopiak
Befejezés
1. sor:
{{tataroz}}
 
{{Világörökség-portál4}}
{{Magyar település infobox
22 ⟶ 20 sor:
}}
 
'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[Szerencsi járás]]ában, a [[Szerencsi-dombság]] keleti peremén, a [[Szerencs-patak]] völgyében, [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre. A település 1881-ben a korábbi ''Alsógolop'' és ''Felsőgolop'' egyesítésével alakult ki.
 
A település története a vármegyehatárral egymástól szétválasztott Alsógolop és Felsőgolop [[Árpád-kor]]i alapításáig megy vissza. Alsógolop a Golopy család ősi fészke, a 14. századtól egyházas hely, Felsőgolop pedig várbirtok volt. A [[török hódoltság]]i időkben elpusztult, főként református magyar lakossággal újratelepült falvak birtokosa a 18–20. században a báró [[Vay család]] volt, akik Alsógolopon alakították ki birtokközpontjukat. Nekik is köszönhető, hogy a település a 18. század óta a [[tokaji borvidék]] része. 1882-ben a két települést Golop néven egyesítették, ezt követően épült fel római katolikus temploma.
 
A település fő nevezetességei a [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastélyok]] (16–17. század, illetve 1820 körül), valamint a 17. században épült famennyezetes református temploma.
 
== Földrajza és fekvése ==
A település földrajzilag a [[Tokaj–Zempléni-hegyvidék]] kistáján, a [[Szerencsi-dombság]] északkeleti peremén, a [[Szerencs-patak]] alsó völgyébenszakaszán fekszik.{{refhely|MNL1999|:688.;|Dövényi 2010|:788–791.}} A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező,. ittItt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és [[Hidasnémeti]] közötti [[Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal|egyvágányú vasúti mellékvonal]], [[Golop megállóhely|golopi megállóhellyel]].{{refhely|Dövényi 2010|:788–791.}} A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Dongó 1901b|:325.}}
 
Szomszédos települései [[Monok]] (5 km) és [[Tállya]] (2 km), a legközelebbi város [[Abaújszántó]] (6 km), valamint [[Szerencs]] (8 km).
 
== Neve ==
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} Korábbi elképzelések nem zárták ki aztannak a lehetőségetlehetőségét, hogy a településnév eredete egy [[kunok|kun]] személynévben keresendő.{{refhely|Barna 1931|:42.}} A település neve a 13–15. századok okleveleibensorám ''Galoph, Galuk, Goluph, Gulub, Gulup, Kolop, Kolup, Kulup'' és ''Sulup'' formában is felbukkant az írott forrásokban.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:43.;|KSH 1996|:58–59., 125.}}
 
== Története ==
38 ⟶ 40 sor:
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
 
Golop már az [[Árpád-korbankor]]ban voltaképpen két, egymástól elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Golop vagy Alsógolop, amely a Golopyak és mások birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1296-ban Alsógolophoz tartozó településrészként jegyezték fel ''Szenteskuta (Zenthes-Kuta)'' nevét, amelyet egy 1564-es forrás már csak elhagyott pusztaként említett.{{refhely|Dongó 1902|:64.;|Barna 1931|:44.}}
 
1255-ben IV. Béla király Mátyás szepesi prépost testvérének, Andrásnak adományozta Golopot.{{refhely|Barna 1931|:42.;|Ferenczy 1980|:175.}} Ő lett a Golopy család első névről ismert őse, a falu pedig az elkövetkező bő három évszázadra utódainak családi birtoka.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:42.}} Golop már a 14. század első felében bizonyosan egyházas hely volt, az 1332–1337. évek tizedszedő lajstromában említették Mindenszentek-templomát, és János nevű papját.{{refhely|Barna 1931|:44.}} Az oklevelek tanúsága szerint a századok során a Golopyakon túl mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[Aba nemzetség]] debrői ága (1258), Monoky Mihály (1354), az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.;|Barna 1931|:42–44.}} A Golopy család utolsó helyi birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} Időközben egy 1576-os forrás a [[török hódoltság|törökök]] által teljesen elpusztított helyként említette a falut.{{refhely|Barna 1931|:44. • |Borovszky 1905|:48. tévesen 1567-et említ.}}
44 ⟶ 46 sor:
A török dúlást követően a báró [[Vay család]] 1721-ben tűnt fel először a forrásokban mint golopi birtokos, ezt követően vette kezdetét itteni birtokközpontjuk kialakítása.{{refhely|Ferenczy 1980|:175.}} A 18. század második felétől a Vay mellett a [[Vécsey család|Vécsey]] család is birtokos lett Alsógolopon, de az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássyak]], Ibrányiak és [[Reviczky család|Reviczkyek]] is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}}
 
Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességűlakosú Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a 18. század óta a hegyaljai vagy [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyein (Kisoldal, Gázó stb.) „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Fényes 1837|:386.;|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.;|Barna 1931|:45.}};|Gyalay A 191997|:134. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu,{{refhely;|BorovszkyPrepog 19052012|:494395.}} aA 19. század végén, de még a filoxéravész előtt, 1873-ban a golopi szőlőbirtokosok 81,6 hektáron évi 380 akó bort termeltek.{{refhely|Frisnyák 1984|:77.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része a 19. század második felében még református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Barna 1931|:44.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} Ugyanekkor a falu görögkatolikus lakói az [[abaújszántó]]i, az izraeliták pedig a [[tállya]]i egyházközséghez tartoztak.{{refhely|KSH 1996|:147.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} 1920-ban Golop 827 lakosának 64,0%-a római katolikus, 28,7%-a református, 4.6%-a görögkatolikus, 2,1%-a pedig izraelita vallású volt.{{refhely|Barna 1931|:45.}}
 
1909. szeptember 30-án adták át a kassa–hegyaljai helyi érdekű vasút [[Szerencs]] és [[Hidasnémeti]] közötti csatlakozóvonalát, ezzel megteremtődött Golop vasúti összeköttetése is.{{jegyzet|{{CitPer|tit=Uj vasutmegnyitása|per=Vasuti és Közlekedési Közlöny|tom=40|ann=1909|lun=10|die=29|fasc=125|pag=798}}}}
 
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény megerősítette Golopot mint a tokajhegyaljai borvidék települését.{{jegyzet|{{CitPer|tit=A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról|per=Magyar Közlöny|ann=1997|fasc=106|pag=7612}}
 
=== Közigazgatási változások ===
71 ⟶ 75 sor:
[[Fájl:Golop - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|A régi és az új Vay-kastély]]
 
A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastélyok]]. A 16–17. századok során többszöri hozzátoldásokkal felépült régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át (pl. főbejárati homlokzata [[barokk építészet Magyarországon|barokkos]] keretet kapott). A [[Klasszicista építészet Magyarországon|klasszicista]] stílusú, [[copf stílus|copf]] jegyeket magán viselő új Vay-kastély 1820 körül készült el.{{refhely|Ferenczy 1980|:175.;|MNL 1999|:689.}} Ma2008 óta az új Vay-kastélyban működik az [[Ősi Magyar Címertár]] néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.{{jegyzet|{{CitPer|aut=Szőnyi Kovács Adrienn|tit=Ősi Magyar Címertár a golopi Vay kastélyban|per=Éremtani Lapok|ann=2010|lun=12|fasc=124|pag=18–19}} A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1778-ban báró Vay László anyagi támogatásával újjáépítették, 1911-es felújításakor kissé átalakították.{{refhely|MNL 1999|:689.;|Prepog 2012|:399.}} Mindhárom épület – a két kastély és a református templom – 1960 óta műemléki védettséget élvez.{{refhely|Ferenczy 1980|:181.}}
 
=== Nevezetes golopiak ===
80 ⟶ 84 sor:
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=3}}
 
== Források ==
90 ⟶ 94 sor:
*{{hely|Dongó 1902}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Kemechey-irományok|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1902|tom=8|fasc=2|lun=2|pag=63–64}}
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}}
*{{hely|Fényes 1837}}{{CitLib|aut=Fényes Elek|tit=Magyar Országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben III.|loc=Pest|ann=1837|red=Trattner–Károlyi}}
*{{hely|Ferenczy 1980}}{{CitPer|aut=Ferenczy Károly|tit=Tűnődés Golopon|per=Műemlékvédelem|tom=24|fasc=3|ann=1980|pag=172–185}}
*{{hely|Frisnyák 1984}}{{CitPer|aut=Frisnyák Sándor|tit=Adalékok a Zempléni-hegység történeti földrajzához (18–19. század)|per=Földrajzi Értesítő|tom=33|fasc=1–2|ann=1984|pag=65–91}}
98 ⟶ 103 sor:
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}
*{{hely|Nagy 1858}}{{CitLib|aut=Nagy Iván|tit=Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV.|loc=Pest|red=Ráth Mór|ann=1858}}
*{{hely|Prepog 2012}}{{CitPer|aut=Oroszné Prepog Erika|tit=Tokaj-Hegyalja református közösségeinek megerősödése a XVIII–XIX. század fordulóján|per=Széphalom|tom=22|ann=2012|pag=393–400}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Golop”