„Széchenyi István Egyetem” változatai közötti eltérés

| hallgatók száma = 15. 000 fő (2016)

1968 a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították az intézmény közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett -– akkori szóhasználattal -– mérnököket. Ekkor épült fel a [[Mosoni -Duna]] festői szépségű kanyarulatában, a barokk belvárostól néhány percnyi sétaútra az az épületegyüttes, amely -– Magyarországon párját ritkító kivételként -– eredetileg is felsőoktatási célokra épült. Az intézmény 1986-tól viseli „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István nevét.

Az alapképzési szakok (BA, BSc) általában 7 félévesek, s -– hasonlóan a főiskolai képzéshez -– közvetlen elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak. A végzettek másfél- vagy kétéves mesterképzésben (MA, MSc) folytathatják tanulmányaikat, amely a klasszikus egyetemi szintű diplomát adja. Egyetemünkön aA hallgatók – felkészültségük kiteljesítése érdekében – más szakok tantárgyai közül is választhatnak, s párhuzamos képzésben tanulhatnak. Így pl. a közgazdászok jogi vagy mérnöki ismeretekkel is bővíthetik tanulmányaikat. {{forr|A közel tizenötezer nappali tagozatos hallgató mellett ötezren levelező vagy távoktatási szakokon tanulnak.}}

* Dr. Czinege Imre (-2005–2005)<ref>{{Cite web |title=Új rektor a győri egyetemen |url=https://www.kisalfold.hu/velemeny/uj-rektor-a-gyori-egyetemen-567886/ |work=KISALFÖLD |accessdate=2019-12-27 |language=hu |first=2005 04 04 14:19 |last=Megosztom}}</ref>

* Dr. Szekeres Tamás (2005-20132005–2013)<ref>{{Cite web |title=Szekeres Tamás: ˝Mindent az egyetem érdekeinek rendeltem alá˝ |url=https://www.kisalfold.hu/gyor-es-kornyeke/szekeres-tamas-mindent-az-egyetem-erdekeinek-rendeltem-ala-3415507/ |work=KISALFÖLD |accessdate=2019-12-27 |language=hu |first=2013 07 01 12:02 |last=Megosztom}}</ref>

* Dr. Földesi Péter (2013-2013–)

=== Apáczai Csere János Kar (SZE-AKSZE–AK) ===

A győri tanítóképzés több mint 235 éves. 1778. július 1-jén nyílt meg Győr város Nemzeti Iskolájában a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama. Tradicionálisan Nyugat-Magyarország tanítójelöltjei és tanítói látogatták az intézményt, de szép számmal gyarapították mesterségbeli tudásukat [[Kolozsvár]]ról, [[Munkács]]ról, [[Felvidék]]ről érkezők is.

Győr város első felsőfokú oktatási intézménye, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet 1959. szeptember 14-én kezdte meg működését 60 elsős hallgatóval, 17 fős tanári karral. Igazgatója Szabó János, igazgatóhelyettes dr. Csoknyai József. Az Állami Tanítónőképző épületét átalakították az új funkciónak megfelelően, csoportszobákat, előadótermet, könyvtárat rendeztek be. Gyakorlóiskola céljára a volt fiúképző épületét jelölték ki. Az Intézet vállalta a megszűnt középfokú győri, soproni, pápai, székesfehérvári tanítóképző feladatát és szellemi örökségét. 1961-ben, az ünnepélyes tanévzárón került sor először Győrött emlékdiplomák adományozására a megye nyugdíjas tanítóinak, több évtizedes pedagógiai tevékenységük elismerésére. Ez év őszén 30 hallgatóval elkezdődött a levelező oktatás. Ezekben az években az intézet zenei együttesei és irodalmi színpada, sportolói számos országos rendezvény díjait nyerték. Az 1974/75-ben befejeződött a főépület rekonstrukciója, átadták az új kollégiumi szárnyat. 1975-től a felsőfokú tanítóképző főiskola lett.  A tanítóképző intézetek főiskolai rangra emelése fordulópont volt a hazai pedagógusképzés történetében.

=== Audi Hungaria Járműmérnöki Kar (SZE-AHJKSZE–AHJK) ===

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karhoz tartozik a Belsőégésű Motorok Tanszék, a Járműgyártási Tanszék, a Járműfejlesztési Tanszék, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, a Környezetmérnöki Tanszék, valamint a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék.

=== Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (SZE-ÁJKSZE–ÁJK) ===

Győrött a jogi- és igazgatási képzés gyökerei az 1700-as évekig, az egyes jogi tárgyaknak a Jezsuita Gimnáziumban folytatott oktatásáig nyúlnak vissza. Először a casuistica, majd a retorika, azután az egyházjog (ius canonicum), végül a természetjog kapott helyet az oktatásban. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]]  Ratio Educationis révén  öt Királyi Akadémiát alapított Győr, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad és Zágráb székhellyel. Az Akadémia szervezete három karra tagolódott, és bölcseleti, hittudományi, továbbá jogi képzést folytatott. A Jogakadémia egyaránt képezettképzett szakembereket a közigazgatás és az igazságszolgáltatás számára. Hallgatója volt Deák Ferenc, a haza bölcse, a tudós Reguly Antal, a kiváló regényíró Mikszáth Kálmán, s a magyar tudomány és közélet számos további kiválósága. A győri Királyi Jogakadémia 1892-ig működött.

1995-ben az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Állam- és JogtudományJogtudományi Karával kötött együttműködési megállapodás alapján indult meg Győrben a jogászképzés. Az egyetemmé válással 2002-től a jogász képzésjogászképzés az intézmény saját jogon indított képzésévé vált. Az átalakulás során az ELTE-ÁJKELTE–ÁJK kihelyezett győri tagozata az akkori Közgazdasági Fakultással együtt karrá alakult, melynek neve Jog- és Gazdaságtudományi Kar lett. A kar ennek megfelelően két intézetből, egy gazdaságiból és egy jogiból állt. 2007-ben a Jog- és Gazdaságtudományi Kar kettévált, mely után a jogász képzésekjogászképzések irányítása az újonnan alapított Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karhoz került.

A bolognai folyamat eredményeként a jogi képzésterület a 2006-tól a nemzetközi igazgatás alapszakkal, majd 2009-től aaz Európaieurópai és nemzetközi igazgatásszervező mesterszakkal bővült. A jogi doktori iskolában 2008-ban indult meg az oktatás.

=== Egészség- és Sporttudományi Kar (SZE-PLISZE–PLI) ===

A Széchenyi István Egyetem jogelődjén a Széchenyi István Főiskolán az egészségügyi és szociális tudományterületre terjedő főiskolai képzés 1996. szeptemberében indult a Minisztérium, a Széchenyi István Főiskola és a [[Petz Aladár]] Megyei Oktatókórház, valamint [[Győr – -Moson – -Sopron megye]] vezetőinek közös döntését követően. Az első években a diplomás ápoló és szociális munkás főiskolai képzések folyamatos szakmai fejlesztése, megszilárdítása és elfogadtatása volt a legjelentősebb feladat. A főiskolai struktúrában önálló  egységként működő Egészségügyi és Szociális Intézetben az oktatás, az Egészségtudományi és a Szociális munkaMunka tanszékTanszék irányításával zajlott. A Nyugatnyugat-magyarországi szociális és egészségügyi valós munkaerő piacimunkaerőpiaci igények felismerése, a diplomázott egészségügyi és szociális szakemberek jó elhelyezkedési lehetőségei és magas szintű ismeretei egyre növekvő hallgatói létszámot, ésilletve országos elismertséget eredményeztek. Az első diplomák átadását követően több felsőfokú szakképzéssel és szakirányú továbbképzéssel bővült az intézet képzési palettája. 2002. január 1-től Intézményünkaz intézmény egyetemi rangot kapott, a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet az Egyetemegyetem kari jogállású, önálló intézeteként működött tovább. A Széchenyi Egyetem multidiszciplináris és infrastrukturális lehetőségei, valamint a bolognai képzési struktúra bevezetése újabb BSc szakok és szakirányok kialakítását és indítását tették lehetővé.

=== Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar (SZE-ÉÉKKSZE–ÉÉKK) ===

Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar 2015. január 1-jén jött létre a korábbi Műszaki Tudományi Kar szétválásával. A kar léte nem előzmények nélküli, hiszen 2011-ig lényegében a mai kar oktatási és kutatási területeit fedte le a Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet. A kar gyökerei azonban sokkal korábbra nyúlnak vissza, hiszen a Széchenyi István Egyetem alapját adó Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán már a hetvenes években is folyt építő-építőmérnökök és közlekedési üzemmérnöküzemmérnökök képzésképzése. E képzésekhez csatlakozott később az építészképzés. A 2000-es évek elejétől három szakon ötéves egyetemi képzéstképzés is folytattunkmegtalálható. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta a karon egy osztatlan szakon, három alapképzési szakon (BSc) és három mesterszakon (MSc) folyik felsőfokú képzés. A kar oktatói 2005 óta részt vesznek a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola munkájában.

=== Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar (SZE-GIVKSZE–GIVK) ===

A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar (SZE-GIVKSZE–GIVK) 2015. január 1-jén alakult, a 2002-ben alapított, 21 tanszéket magába foglaló Műszaki Tudományi Kar szervezeti átalakítása eredményeképp. A Karkar a műszaki tudományok tudományterületen folytat oktatási és tudományos kutatási tevékenységet, képzési területei a műszaki, az informatikai és pedagógusképzés. A szakstruktúra összhangban van az északnyugat-dunántúli régió társadalmi és gazdasági igényeivel.

=== Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (SZE-GKSZE–GK) ===

A kar elődje az 1991-ben létrejött Közgazdasági Intézet, majd 1993-tól a Közgazdasági Fakultás volt. A közgazdászképzés Dr. Kupcsik József egyetemi tanár irányításával kezdődött el. Először az üzemgazdász és a gazdálkodási főiskolai szakokon indult meg a képzés. 1996-ban az igazgatói posztot Dr. Veress József vette át. 1998. szeptember 1-jétől a fakultás engedélyt kapott aaz egyetemi szintű gazdálkodási szak kiegészítő képzésként való indítására. A képzési repertoár ezek után a nemzetközi kapcsolatok, majd a nemzetközi kommunikáció főiskolai szakokkal bővült. Az első ötéves képzési idejű egyetemi közgazdász-gazdálkodási szak 2001-ben indult meg. A képzési kínálat időközben valamennyi főiskolai és egyetemi szakon távoktatási-levelező, újabban e-learning -távoktatással, illetve szakirányú továbbképzési szakokkal bővült. A változó igényeknek megfelelően nőtt a szakirányok száma, korszerűsödött az oktatás tartalma.

Az intézmény egyetemmé válásával együtt a Közgazdasági Fakultás az ELTE-ÁJKELTE–ÁJK kihelyezett győri tagozatával együtt karrá alakult, melynek neve Jog- és Gazdaságtudományi Kar lett. A kar ennek megfelelően két intézetből, egy gazdaságiból és egy jogiból állt. A következő fontos állomás a doktori iskola megalapítása 2004-ben történt. 2007. január 1-jétől a Jog- és Gazdaságtudományi Kar két karrá vált szét. A közgazdász képzéstközgazdászképzés irányítására önállósult az újonnan alapított [[Kautz Gyula]] Gazdaságtudományi Kar. A karrá válással együtt a dékáni hivatal Dr. Rechnitzer János kezébe került.

A bolognai folyamatnak megfelelően a képzési szisztémát alapjaiban kellett megváltoztatni. A hagyományos négy-, illetve ötéves főiskolai és egyetemi szakok 2005-től folyamatosan kivezetésre kerültek. Ezek eredményeként a karon 2006-tól az új kétszintű felsőoktatási rendszernek megfelelő alapképzések kerületek meghirdetésre. Az első mesterképzés 2008-ban indult meg.

=== Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (SZE-MÉKSZE–MÉK) ===

A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományiÉlelmiszertudományi Kar jogi elődjét – a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetet – 1818. október 25-én alapította [[Albert Kázmér szász–tescheni herceg|Albert Kázmér]] szász-tescheni herceg Wittmann Antal javaslatára. A képzés időtartama két év volt, az oktatás nyelve kezdetben latin, később pedig német lett. 1872-ben az anyaintézményből kivált a bécsi mezőgazdasági főiskola (mai nevén Universität für Bodenkultur, Wien -– Bécsi Mezőgazdasági Egyetem). 1874-től Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményként működött. 1942-ben a tanintézet átalakult Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolává, négyéves képzési idővel. A [[második világháború]] után a főiskolát a Budapesti Mezőgazdasági Egyetemhez csatolták, s Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya néven működött. Az osztályt 1949-ben felszámolták.1954-ben a mezőgazdaság szakemberigényének kielégítése érdekében Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia néven újra beindították a képzést az intézményben. A következő átszervezés 1957-ben következett be, amikor egyetemi rangú felsőoktatási intézmény lett 4 éves oktatási időtartammal. Egy 1962. évi rendelet értelmében az intézmény új neve Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola lett. 1967-ben a képzés időtartama a nappali tagozaton 5, a levelező tagozaton 6 év lett.

=== Művészeti Kar (SZE-MKSZE–MK) ===

A győri zeneművészeti képzés 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozataként indult meg. Néhány év elteltével az intézmény felvette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete nevet. Az Intézményintézmény szervezetileg és szakmai felügyelet szempontjából a Zeneakadémia tagozataiként működött, és 1996-ban integrálódott a győri Széchenyi István Főiskolához. A Széchenyi István Egyetem szervezeti átalakításával az intézet 2006. január 1-jén felvette a győri származású világhírű hegedűművész, [[Varga Tibor (hegedűművész)|Varga Tibor]] nevét. Az intézet 2017-től művészeti karrá alakult, amit Palkovics László oktatási államtitkár december 21-én jelentett be. Az új kar alapját a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet adja. A művészeti képzés fejlesztésére az adott lehetőséget Győrben, hogy a Széchenyibe olvadt az Apáczai Csere János-kar Kar, ahol képző- és táncművészeti oktatás is folyik a tanítóképzés keretében. A művészeti kar három tanszékkel alakul: zenekariZenekari hangszerekHangszerek tanszékTanszék, szólóhangszerek-Szólóhangszerek és művészetelméletMűvészetelmélet tanszékTanszék, vizuálisVizuális művészetekMűvészetek tanszékTanszék.

A Széchenyi István Egyetem jelenleg több mint 90 akkreditált alap,- és mesterszakkal, illetve felsőfokú szakképzéssel rendelkezik. Ezek között megtalálhatóak jogi, gazdasági, műszaki, bölcsész, egészségügyi, mezőgazdasági és zeneművészeti képzések is. A legnépszerűbbek a műszaki szakok, ezen belül is a gépészmérnök, a mérnök informatikusmérnökinformatikus és a villamosmérnök alapszakok. Gazdasági képzései között nagy hallgatói létszámmal rendelkezik a gazdálkodási és menedzsment, ésilletve a kereskedelem és marketing szak. AzA Széchenyi István Egyetem hallgatóinak létszáma nagyjából 15. 000 fő.

==== MBA -képzések ====

*'''[https://felveteli.sze.hu/eloadomuveszet-ba-1 Előadó-művészet BA]''' -– [[Éneklés|klasszikus ének]]-, [[fagott]]-, [[fuvola]]-, [[gitár]]-, [[nagybőgő|gordon]]-, [[Cselló|gordonka]]-, [[harsona]]-, [[hegedű]]-, [[klarinét]]-, [[Kürt (hangszer)|kürt]]-, [[Brácsa|mélyhegedű]]-, [[oboa]]-, [[Orgona (hangszer)|orgona]]-, [[trombita]]-, [[Tuba (hangszer)|tuba]]-, [[Ütőhangszerek|ütőhangszer]]-, [[zongora]] szakirány

Már [[1989]]-ben elkezdődött az addigiaktól eltérő – a hallgatói önálló munkára épülő –, a követelmények teljesítését a centrumba állító képzés előkészítése. Az intézmény szervezete, képzési rendszere ''dr. Szekeres Tamás'' megbízása kezdetétől ([[1989]])-től) megváltozott. Növekedett a nagy létszámú eladások száma, súlya. Ugyanakkor bővültek a [[konzultáció]]k formái és lehetőségei, hogy a hallgatók minél több személyes támogatást kapjanak tanulmányi problémáik megoldásához.

A főiskola és az ''Universitas -Győr Alapítvány,'' minden erőforrást megmozgatott, hogy azokon a szakokon, ahol az egyetemi képzés indokolt megszerezze az [[akkreditáció]] feltételeit.

Széchenyis hallgatók, egyetemi diplomát először [[1997]] szeptemberében a TIGER nevű német nyelvű közlekedésépítő szakos, nemzetközi oktatási program keretében kaptak. Azt a [[pozsony]]i Szlovák Műszaki Egyetem állította ki részükre.

[[1995]] őszén a Győri Jogakadémia megszűnése után 103 évvel, újra visszatért az egyetemi szintű jogászképzés Győrbe.

A hagyományos, mérnöki szakok a szolgáltató infrastruktúrával kapcsolatosak. Főképpen az építés, az [[építészet]], a [[közlekedés]], a [[logisztika]], a szolgáltatási [[marketing]], és [[menedzsment]], a [[járműgyártás]] és a [[távközlés]]i -informatikai rendszerek területén tevékenykedő [[vállalkozás]]oknál helyezkedhetnek el a végzett hallgatók.

A tanulmányi időszaknak számító gyakorlati félév során a hallgatók az [[Audi Hungária Motor Kft.|Audi Hungaria Motor Kft.]];, Azaz [[Opel Hungary Ltd|Opel Magyarország Járműgyártó Kft]];, a RÁBA RtJárműipari Holding Nyrt. mellett egyéb szakmában meghatározó, hazai és európai közlekedési, szállítmányozási, szakmai meghatározó cégeknél vesznek részt a munkában. Az iparban gyakorlati jártassággal rendelkező [[mérnök]]ök felkészítése a cél. Az ipari háttér bemutatásával, az önálló munka ösztönzésével, a produktív műszaki készségek fejlesztésével készíti fel a jövendő szakembereket.

2005 óta a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék és a Járműipari Kutatóközpont oktatóinak és kutatóinak mentorálásával a csapat számos elektromos meghajtású versenyautót épített. Eleinte napelemek szolgáltatták az elektromos energiát később pedig akkumulátorról üzemeltetett, tisztán elektromos meghajtású autókat fejlesztett és épített a csapat. A SZEnergy Team autói a csapat kutatási és fejlesztési eredményeit, országos és nemzetközi szinten is bizonyították már. 2008 óta minden évben részt vesz a csapat a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathon-onmarathonon.

A csapat jelenlegi legfejlettebb versenyautója, a SZElectricity, Londonban a 4. leghatékonyabb elektromos, városi-koncepció autónakkoncepcióautónak bizonyult. A jármű Magyarország leghatékonyabb elektromos versenyautója is egyben, hiszen az elért legjobb energiamérlege 195 km/kWh. Ez az jelenti, hogy az195 195kmkm távolságot tud megtenni, mindössze 1 kWh áramból, ami jelenleg 45 Ft. Tehát ez az autó képes lenne 45 Ft-ból abszolválni a SopronSopron–Budapest-Budapest távolságot.

A 2012-ben megújult SZEN kezdetekben az egyetem hallgatóit célozta meg programjaival, de mára már a város lakossága is célcsoportja. A koncertek és éjszakai partik mellett sportesemények, gyermekprogramok, kézműves foglalkozások, közönségtalálkozók várják a vendégeket. A fesztivált a Bridge Hallgatói és Ifjúsági Klubban rendezik meg. Az elmúlt években fellépett például a [[Punnany Massif|Punnany Massif,]] a [[Halott Pénz]], a [[Wellhello]] és a [[Tankcsapda (együttes)|Tankcsapda]].<ref>{{Cite web|url=https://www.fesztivalportal.hu/kulturalis-fesztival/szechenyi-egyetemi-napok-gyor|title=Széchenyi Egyetemi Napok 2018 Győr ¤ FesztiválPortál (TIPP)|accessdate=2018-03-26|work=www.fesztivalportal.hu|language=hu-HU}}</ref>