„IV. István magyar király” változatai közötti eltérés

MAGYARORSZÁGON NEMCSAK A TRÓN ÖRÖKLÉS JOGA VOLT TISZTÁZATLAN, HANEM AZ IS, HOGY MELYIK FŐPAP TEHETI A KIRÁLY FELYÉRE A KORONÁT. CSAK KÉSŐBB, AZ 1200-AS ÉVEK KÖZEPPÉRE ALAKULT KI A JOGSZOKÁS, A KIRÁLY KORONÁZÁSÁNAK HÁROM FETÉTELE.. SZÉKESFEHÉRVÁRON, AZ ESZTERGOMI ÉRSEK HELYZZE A SZENT KORONÁT A KIRÁLY FELYÉRE. MIUTÁN A TÖRÖKÖK ELFOGLALTÁK SZÉKESFEHÉRVÁRT, A KORONÁZÓ VÁROS POZSONY LETT. III.ISTVÁN LUKÁCS ESZTERGOMI ÉRSEK KORONÁZTA MEG, NAGYBÁTYÁT LÁSZLÓT PEDIG KALOCSAI ÉRSEK. EZÉRT LUKÁCS KIÁTKOZTA LÁSZLÓT, LÁSZLÓT PEDIG ELFOGATTA LUKÁCSOT. KI TUDJA MI LETT VOLNA A VÉGE A CSETEPATÉNAK, HA LÁSZLÓ HIRTELEN MEG HAL CSAKHOGY A HERCEGEK PÁRT JÁN ÁLLÓ URAK GYORSAN MEG KORONÁZTATTÁK A TESTVÉRÉT, ISTVÁN T ISTVÁNT IS, IGY ORSZÁGNAK MEGINT KÉTT KIRÁLYA LETT.. A FIATALABB- ISTVÁN, ÉS AZ IDŐSEBB,INMMÁR - IV ISTVÁN. ÚJ FENT MÁNUEL CSÁSZÁR PRÓBÁLT MEG KÖZTÜK IGAZSÁGOT TENNI, PERSZE A MAGA MÓDJÁN MÉGPEDIG ÚGY, HOGY AZ ÜGYBE BELEKEVERTE III.ISTVÁN ÖCCSÉT, BÉLA HERCEGET IS.AMIKOR ÚGY LÁTSZOT, HOGY AZ ÁLTALA TÁMOGATOTT IV.ISTVÁN MÁR-MÁR FELÜLKEREKEDIK, BÉKÉT KÖTÖTT III.ISTVÁNNAL ANNAK Istvánról a források lényeges információt [[1152]] tájáról közölnek először. Ekkor [[II. Géza magyar király|II. Géza]] öccsei, [[II. László magyar király|László]] és István számára hercegi tartást rendelt el. Az esemény azt mutatja, hogy a II. Géza uralkodása kezdetén még szilárd belpolitikai állapot változóban volt. Kialakult egy II. Géza uralkodásával elégedetlen réteg, amely ha még nem is tört közvetlenül Géza uralmára, a külön udvartartást és jövedelmeket ki tudta kényszeríteni. Ezzel Magyarországon negyedszázados szünet után ismét kiújult a küzdelem a királyi trónért. Egy görög forrás szerint Istvánt „féktelen hatalomvágy fűtötte”, nem elégítette ki a tényleges hatalom nélküli hercegség és a korona megszerzése érdekében szervezkedni kezdett. Ebben fő támogatója anyai nagybátyja, [[Belos bán]] volt aki akkor a [[nádor]]i tisztséget is viselte. Az [[1157]] tavaszán II. Géza megölésére irányuló összeesküvés megbukott, mindkettőjüknek el kellett hagynia az országot. István [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] udvarába menekült és a császár döntőbíráskodását kérte. Az [[1158]]. [[január 13.|január 13-a]]i [[regensburg]]i birodalmi gyűlésen Frigyes – meghallgatva II. Géza követeit is – a magyar király javára döntött, de megengedte Istvánnak, hogy a [[bizánc]]i udvarba távozzon. A császár döntésében szerepet játszott, hogy ebben az időszakban második itáliai hadjáratának előkészítésével volt elfoglalva, de szerepet játszott Géza előrelátó politikája is. A magyar király még 1157 nyarán az [[Fischa menti csata]] óta feszült magyar–német viszonyt javító politikába kezdett. Erzsébet leányát feleségül adta a császár szövetségese, a cseh trónörökös Frigyeshez és ugyanekkor magyar segédhadakat ajánlott fel Barbarossa Frigyes [[itália]]i hadjáratához.