„Ambrózy Béla (méhész)” változatai közötti eltérés

Báró sédeni '''Ambrózy Béla''' ([[Temesgyarmat]], [[1838]] – [[Temesvár]], [[1911]]. [[január 18.]]) földbirtokos, katonatiszt, a magyar [[méhészet]] egyik megalapítója, a híres [[Ambrózy család]] egyik tagja.

Apja: [[Ambrózy György (történetíró)|Ambrózy György]] báró, országgyűlési követ, később [[Temes vármegye]] alispánjamásodalispánja, császári és királyi kamarás. TizenhétÉdesanyja évesenborosjenői lépettMuslai beIzabellaIskoláit Temesváron kezdte, 1853-tól a hadseregbebécsi polytechnikumban tanult, de 1855-ben abbahagyta és tizenhét évesen belépett a hadseregbe. A 2. dzsidásezrednél hadnagy lett, majd rövid idő múlva az Itáliában állomásozó [[Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred|1. huszárezredhez]] került. Az osztrák hadsereg tisztjeként aktívan részt vett az 1859-es [[Szárd–francia–osztrák háború|olaszországi hadjáratban]], ahol a csaták közti pihenőkben megismerkedett a méhészettel. Ekkor határozta el, hogy otthon majd ennek szenteli az életét.

1862-ben leszerelt, deapja Vas megyei birtokán gazdálkodott, és a szomszédos kámoni birtokos, [[Sághy Mihály (méhész)|Sághy Mihály]] híres méhész biztatására [[Magyaróvár]]on és a Hohenheimi gazdasági akadémián gazdasági tanfolyamot végzett (1862). 1866-ban ismét vállalt katonai szerepet. A kiegyezéskor századosként végleg leszerelt.<ref>Önéletrajza szerint 1865-ben „quietált”. Lásd A méh, 1914. 703. p.</ref> Ekkor1867-ben végeztehosszas méhészetieurópai tanulmányaitkörutazást tett. [[SághyHazatérve Mihályapja (méhész)|SághyVas Mihály]]megyei híresbirtokait méhészkezelte biztatásáraannak [[Magyaróvár]]on,rövidesen abekövetkező hohenheimihaláláig. gazdasági akadémián és aA [[Lipcse (Németország)|lipcse]]i egyetemen. Hazatérvenemzetgazdasági apjatanulmányokat Vasfolytatott megyei birtokait kezelte annak rövidesen bekövetkező haláláig(1868). 1867-benTemes hosszasvármegyei európaibirtokán körutazást tett. Visszatérése után kezdett komolyabban foglalkozni améhészetet méhészettelalapított, de igazán csak 1870-ben határozta el magát az „okszerű méhészkedésre”. Ekkor tapasztalatcsere céljából felkereste [[Eichstätt]]ben Andreas Schmidet, [[Lüneburg]]ban Gustav Dathét, és felkereste a méhészeti tekintély Jan DzierzontDzierżont{{WD|Q695515}}. Seebergenből{{WD|Q701125}} ([[Türingia]]) Karl Günthertől mintakaptárakat rendelt, 1871-ben már „próbarajokat küldött külföldre”. Krajnai méhrajokkal kezdte a nevelést, 1873-tól azonban már csak bánáti méhekkel foglalkozott. 1874-ben megalapította 90 taggal együtt a Temesvármegyei Gazdasági Egyesületet, melynek „vagyonát 40 ezer koronával és egy 10 holdas amerikai szőlőteleppel gyarapította”. 1875-ben alapító tagként belépett a Grand Miklós által létrehozott Délmagyarországi Méhészegyletbe, és annak lapjában az „Ungarische Biene”-be is dolgozott, ahogy írja: ''„...itt voltak első összeütközéseim, melyek – sajnosan – nem mindig glacékeztyűkkel folytak”''.