„George Armstrong Custer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
a →A Little Bighorn-i csatához vezető út: link egyértelműsítés AWB |
||
140. sor:
A téli hadjárat következtében a [[csejennek]] és az ugyancsak legyőzött [[komancsok]] visszahúzódtak az indián ügynökségek, rezervátumok területére. [[1871]] szeptemberében a 7. lovasezredet századokra bontva szétosztották hét déli állam területén. Feladatuk a szeszfőzdék adóbefizetésének ellenőrzése, valamint a [[Ku Klux Klan]] tevékenységének visszaszorítása volt. Custert áthelyezték a [[Kentucky]] állam területén található [[Elizabethtown]]ba, ahol a hadsereg lóvásárlásait felügyelte. [[1873]] februárjában újra egyesítették és északra küldték a 7. lovasezredet. Állomáshelyük a [[dakoták|dakota]] területen fekvő [[Fort Rice]] lett, ahol a telepeseket és a Northern Pacific Vasúttársaság alkalmazottait, akik a [[Yellowstone folyó]]t átszelő vasútvonalat ellenőrizték, védelmezték a [[sziúk|sziú]] támadásoktól. 1873 márciusában az ezred a [[Tennessee]] állambeli [[Memphis]]ben gyülekezett. Némi kitérő után [[Yankton]]ba irányították őket, ahonnan egy 300 mérföldes menetelés után 1873. [[június 10.|június 10-én]] ismét eljutottak Fort Rice-ba. Az időközben kiépült vasútvonal megkönnyítette az aranyásók és a bevándorlók beáramlását a sziú területekre, ami a feszültségek növekedésével járt.<ref name="Custer a 7. lovasezred honlapján." />
1873. [[június 20.|június 20-án]] megkezdték egy, a [[Black Hills]]be irányítandó különítmény felállítását, mely 1451 főből és 79 tisztből állt. Feladatuk a vasútépítők védelme volt. Állomáshelyük a [[Yellowstone Park|Yellowstone]] területén létesített [[Fort Abraham Lincoln]] lett. 1873-tól [[1876]]-ig Custer itt állomásozott a 7. lovasezreddel. [[1874]]-ben engedélyezték, hogy egy 1 200 fős különítményt vezessen a [[lakoták|lakota]] sziúk ellen [[Black Hills]]be, melynek birtokviszonyát az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] az azt megelőző hat évben garantálta az indiánoknak. Mikor Custer jelentette, hogy [[arany (kémiai elem)|arany]]at talált, a kormány meg akarta vásárolni a területet a sziúktól, akik ezt elutasították. A kormány és a hadsereg támogatásával azonban ezerszámra érkeztek az aranyásók. Ennek következtében a sziúk nagy számban hagyták el a [[rezervátum]]ot és csatlakoztak az [[Ülő Bika]] és [[Őrült Ló]] vezetése alatt álló sziú csapatokhoz, akik ellenálltak a fehér kormány fennhatóságának.<ref name="Custer életrajza a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján." /><ref name="Custer a 7. lovasezred honlapján." /><ref name="Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya. 3. oldal" />
1875 és 1876 körül az indián háborúk elérték a csúcspontjukat. Minden indiánnak rezervátumba kellett vonulnia. Aki ennek ellenszegült, ellenségesnek minősült. 1875-ben az ezred feladata a vasúti munkálatokat ellenőrző csapat tagjainak kísérete volt a [[Yellowstone völgy]]be. Ennek során a különítmény egyre gyakrabban került kapcsolatba a portyázó indiánokkal, bár komolyabb harcokra nem került sor az 1876. [[május 17.|május 17-én]] indított végzetes expedícióig. Az indiánokkal foglalkozó ügynökségek az esetek többségében visszaéléseket követtek el az őslakosokkal szemben. Ez ellen még Custer is szót emelt, és mint tehetséges író, cikkeket írt az indiánok hányattatott sorsáról.<ref name="Custer életrajza a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján." /><ref name="Custer a 7. lovasezred honlapján." /><ref name="Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya. 3. oldal" />
| |||