„Hortobágyi Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.48.247.183 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
19. sor:
A '''Hortobágyi Nemzeti Park''' hazánk első [[nemzeti park]]ja, melyet [[1973]]. [[január 1.|január 1-jén]] hozott létre az [[Országos Természetvédelmi Hivatal]]. Területe 82 000 [[hektár]]. [[1999]]. [[november 30.|november 30-án]] [[Marrákes]]ben, az [[UNESCO]] [[Világörökség#Szervezetek|Világörökség Bizottságának]] ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a [[Világörökség|Világ Kulturális és Természeti Örökségének]] listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park [[Nemzeti park igazgatóság|Igazgatósága]] [[Debrecen]]ben található. Továbbá még a Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító [[Hortobágy-halastavi Kisvasút|halastavi kisvasútját]], mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (a Kondás tónál) végződik.
== Földrajzi helyzete ==
[[Fájl:Hortobagy-ziehbrunnen.jpg|right|thumb|250px|Gémeskutak a pusztán]]
Működési területe [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]], [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok]], és [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket]], valamint [[Heves megye]] [[Tisza-tó|Tisza-tavi]] kis szeletét foglalja magába ([[Tisza-tavi madárrezervátum]]).
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a [[Közép-Európa]] legnagyobb füves pusztáján, a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]]on lévő nemzeti park, 4 [[tájvédelmi körzet]] és 19 önálló [[természetvédelmi terület]]. A nemzeti park egész területe [[bioszféra-rezervátum]], a [[Ramsari egyezmény]] alapján vízi élőhelyei
* a Hortobágyi-Halastó
* Zám-puszta
* Pentezug-puszta ([[Vadló]] rezervátum)
* Angyalháza-puszta
* az [[Egyek-pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület|Egyek-Pusztakócsi mocsarak]]
* a [[Tisza-tó]] északi része ([[Tisza-tavi Madárrezervátum]])
* a [[Tisza-tó]] középső része (Poroszlói-medence)
* Kunkápolna
nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos.
A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló [[néprajz|néphagyománya]] jellegzetesen [[magyarok|magyar]] vonásokkal ruház fel. Az egykori [[erdő|ligetes]] [[sztyeppe]] néhány száz évvel ezelőtt még az [[Alföld]]ön kalandozó [[Tisza]] hatása alatt állt. A táj kialakulásában az [[ember]]nek meghatározó szerepe volt. Mai képét a [[19. század]] vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a [[török hódoltság]] korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.
A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes [[síkság]]gá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a [[Hortobágy (folyó, Magyarország)|Hortobágy folyó]]. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Ezeket az úgynevezett [[kunhalom|kunhalmokat]] (tudományos néven [[kurgán]]okat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső [[rézkor]]ban beözönlő [[nomadizmus|nomádok]] építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok).
A Hortobágy mocsarai nem a Tisza, hanem a Sajó vagy a Hernád medrének változásaiból származnak. Az üledék túlnyomó része a Bükkből és északabbról származik, nem a Tisza hozta. A területen a Tisza megjelenése nem okozott érdemi változást, a Hortobágy tehát szorosan rokonítható a Tisza megjelenésével nem érintett borsodi Mezőséggel. A Tisza korábban hitt laterális eróziója nem játszódott le, a mederváltás gyors folyamat volt, a folyó a tájon nem oldalazott végig, nem töltötte fel érdemben azt, és nem a holocén elején, hanem kb. 20 ezer éve, vagy régebben foglalta el mai lefutását. A mérések szerint Polgárnál legalább 16 ezer éve a jelenlegi medre környékén tartózkodik.
== Élőhelyek ==
[[Fájl:Hortobagy híd.jpg|thumb|250px|A nemzeti park jelképe a [[Kilenclyukú híd|hortobágyi kilenclyukú híd]]]]
[[Fájl:Hortobágy Vízhordók szobra.jpg|thumb|250px|Somogyi Árpád: Vízhordók szobra (1983)]]
A nemzeti park területének nagy része [[szikes]]ekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén.
Négy élőhelytípus található itt:
* szikes puszták,
* löszpuszták,
* mocsarak,
* árterek.
Talaja a nagy lecsapolások, folyószabályozások nyomán szikesedésnek indult. A talajból elpárolgó vízből az ásványi sók kiválnak és a talaj felső rétegében halmozódnak fel. Emiatt jelentősen csökken a talaj termékenysége. A szikes talaj legfelső laza rétege lepusztul, például eső hatására, így néhány cm-es szintkülönbségek alakulnak ki, a padkás laposok. Ezek a kis szintkülönbségek is nagy jelentőségűek a növényzet szempontjából.
A [[kunhalom|kunhalmokon]] a [[lösz]]puszták állományai maradtak fenn. Elsősorban a [[tiszacsege]]i hullámtéren maradtak olyan élőhelyek, amelyek a Tisza szabályozása előtti képet idézik.
== Növényvilága ==
Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus [[sztyeppe]], sajátos vízháztartása miatt nagy részét mégis gyeptársulások borítják.
A hortobágyi növényvilágot a [[tündérrózsa]], a [[Boglárka (növénynemzetség)|boglárka]], a [[nagyezerjófű]], a [[vízi rucaöröm]] és a [[békatutaj]] színesíti. A száraz pusztát a [[sziki őszirózsa]] és a [[sóvirág]] díszíti.
=== Löszpusztagyepek ===
A zömmel kőzetliszttel borított, lapos hátakon és a [[kunhalom|kunhalmokon]] ('''Szálka-halom''', '''Csípő-halom''' stb.) [[löszpusztagyep]]ek maradványait találjuk.
Ebben a fajgazdag [[növénytársulás|társulás]]ban tömegesen fordul elő:
* [[pusztai csenkesz]] ''(Festuca rupicola)'',
* [[deres tarackbúza]] ''(Elymus hispidus)'',
* [[kunkorgó árvalányhaj]] ''(Stipa capillata)'' (helyenként).
Gyakoriak a különböző [[zsálya]]fajok:
* [[ligeti zsálya]] ''(Salvia nemorosa)'',
* [[osztrák zsálya]] ''(Salvia austriaca)'',
* [[mezei zsálya]] ''(Salvia pratensis)''.
További, társulásalkotó fajok:
* [[taréjos tarackbúza]] ''(Agropyron pectinatum)'',
* [[közönséges borkóró]] ''(Thalictrum minus)''.
Ritka és értékes növényei:
| |||