„Európa földrajza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (GR) File renamed: File:Europe biogeography regions.svg → File:Europe biogeography regions en.svg Criterion 4 (harmonizing names of file set) Címke: ellenőrizetlen globális képátnevezés |
a link egyértelműsítés AWB |
||
11. sor:
A kontinensen az alábbi éghajlatok alakultak ki:
* '''Mediterrán éghajlat''': [[Európa|Európában]] [[mediterrán éghajlat]]ú terület a [[Földközi-tenger]] partvidékén alakult ki,. A [[nyár]] forró és száraz, a [[tél]] hűvös és [[csapadék]]os.<ref>[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/372651/Mediterranean-climate Encyclopedia Britannica - Mediterrán éghajlat]
* '''Óceáni éghajlat''': [[Óceáni éghajlat]] [[Európa|Európában]] a nyugati partvidéken a legjelentősebb. Ezek a területek csapadékosak, [[napfény]]ben szegények, valamint kicsi az évi közepes hőingás.<ref name="Európa éghajlata" />
* '''Kontinentális éghajlat''': [[Európa|Európában]] [[kontinentális éghajlat]] főleg [[Közép-Európa|Közép-Európában]] és [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] jellemző. Ezeken a területeken nagy az évi közepes hőingás, a [[nyár]] meleg, a [[tél]] hideg. A [[csapadék]] eloszlása egyenetlen. A nedves kontinentális éghajlatú területeken kisebb az évi közepes hőingás és csapadékosabb, mint a száraz kontinentális éghajlatú területeken.<ref name="Európa éghajlata" />
* '''Boreális vagy hideg mérsékelt éghajlat''': [[Európa|Európában]] [[boreális éghajlat]]ú területek főleg a [[Skandináv-félsziget]]en alakultak ki. A [[nyár]] rövid, meleg és csapadékos, a [[tél]] hosszú és hideg. A téli [[csapadék]] többnyire [[hó]] formájában hullik.<ref name="Európa éghajlata" />
* '''Tundra vagy sarkköri éghajlat''': [[Európa]] [[tundra]] éghajlatú területei [[Észak-Európa|Észak-Európában]] (az [[északi sarkkör]]ön túl) találhatóak. Ez az [[éghajlat]]a a [[Jeges-tenger]] szigeteinek is. Ezeken a területeken két [[évszak]] váltakozik, a hosszú, zord [[tél]] és a rövid, hűvös [[nyár]]. A nagy hideg és az erős szél miatt a [[zuzmók]] a legjellemzőbb [[növény]]ek.<ref name="Európa éghajlata" />
* '''Hegyvidéki éghajlat''': A hegyvidékeken a függőleges övezetesség jellemző. A legteljesebb övezetesség az [[Alpok]]ban alakult ki, de jellemző a [[Pireneusok]]ra és a [[Kárpátok]]ra is.<ref name="Európa éghajlata" />
27 ⟶ 22 sor:
Európa leghosszabb folyói becsült hosszukkal:<ref>[http://www.top-ten-10.com/science/geography/rivers-europe.htm Európa 10 leghosszabb folyója]</ref>
#[[Volga]] – 3 692
#[[Duna]] – 2 860
#[[Urál (folyó)|Urál]] – 2 428
#[[Dnyeper]] – 2 290
#[[Don]] – 1 950
#[[Dnyeszter]] – 1 362
#[[Rajna]] – 1 320
#[[Elba (folyó)|Elba]] – 1 091
#[[Visztula]] – 1 047
#[[Daugava]] – 1 020
==Hegységek==
64 ⟶ 59 sor:
A [[Kárpátok]] [[Ausztria|Ausztriától]] [[Szerbia|Szerbiáig]] terjedő [[Közép-Európa|közép-európai]] hegység. Közrefogja a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]].
A [[Kárpátok]] [[ásvány (anyag)|ásványokban]] gazdag. Található itt [[vas]]-, [[réz]]-, [[kobalt]]-, [[nikkel]]-, [[mangán]]-, [[ólom]]- és [[cink]]érc. Itt található [[Európa]] [[arany (kémiai elem)|arany]]ban leggazdagabb vidéke is.<ref>[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/055/pc005572.html#2 Pallas nagy lexikona]</ref>
===Kaukázus===
147 ⟶ 142 sor:
{{Kontinensek földrajza}}
{{portál|Földrajz}}
[[Kategória:Európa földrajza]]
| |||
