„Clarence Zener” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MatDebye (vitalap | szerkesztései)
korr+idézet pontosítása!
1. sor:
{{tudós infobox}}
'''Clarence Zener''' (teljes nevén Clarence Melvin Zener, [[1905]]. [[december 1.]]–[[1993]]. [[július 15.]]), egyesült államokbeli fizikus, aki először írta le az elektromos szigetelők elektromos letörési folyamatát.<ref>Zener, C.M. "Elasticity and anelasticity of metals" (1948). University of Chicago Press, Chicago.</ref> Ezt a felfedezést később a [[Bell Labs]] (USA) hasznosította, amikor kifejlesztette a róla elnevezett Zener-diódát. Zener elméleti fizikus volt, matematikai háttérrel. Több területen is folytatott kutatásokat: [[szupravezetés]], metallurgia, [[ferromágnesség]], törésmechanizmus, [[diffúzió]], és geometrikus programozás.
 
== Élete, mukássága ==
Ezt a felfedezést később a [[Bell Labs]] (USA) hasznosította, amikor kifejlesztette a Zener-diódát, melyet Zenerről neveztek el.
AZener téziseIndianapolisban született, és a Harvardon szerzett 1929-ben PhD fokozatot fizikából. Diplomamunkájának címe: ‘Quantum Mechanics of the Formation of Certain Types of Diatomic Molecules.’ (Egyes diatomikus molekulák kialakulásának kvantummechanikája).
 
Zener elméleti fizikus volt, matematikai háttérrel. Több területen is folytatott kutatásokat, főbb kutatási területei: [[szupravezetés]], metallurgia, [[ferromágnesség]], törésmechanizmus, [[diffúzió]], és geometrikus programozás.
 
Zener Indianapolisban született, és a Harvardon szerzett 1929-ben PhD fokozatot fizikából.
A tézise: ‘Quantum Mechanics of the Formation of Certain Types of Diatomic Molecules.’ (Egyes diatomikus molekulák kialakulásának kvantummechanikája).
 
1957-ben [[Bingham Medal]] díjat kapott a [[reológia]] területén végzett munkássága elismeréséért.
 
1959-ben [[John Price Wetherill Medal]] díjat kapott a Franklin Intézettől.
 
1985-ben [[ICIFUAS Prize (Zener Prize)]].
 
Zener irányítása alatt doktorált le két ismertebb fizikus tanítvány: [[John B. Goodenough]] és Arthur S. Nowick.
19 ⟶ 9 sor:
Zener arról volt ismert, hogy a kísérleti munkát nem kedvelte és inkább az alkalmazott fizika területén dolgozott praktikus problémákon.
 
Annak ellenére, hogy ismert és igen sikeres volt, saját magát nem tartotta eléggé kvalifikáltnak tisztán elméleti fizikai problémák megoldására. Egyszer megjegyezte, amikormiután együtt ebédelt [[J. Robert Oppenheimer]]rel: ''„...amikor alapvető fizikai problémák kerülnek szóba, nincs értelme versenyezni olyanokkal, mint Oppenheimer.ő.”''<ref>Maguire, M. "Web Extra: Clarence Zener, A Rare, Strange Genius" Carnegie-Mellon Magazine, Winter, 1985, pp. 18-19 http://link.cs.cmu.edu/article.php?a=458</ref>
 
==Munkássága, egyetemi évek==
 
1935-1937 között a St.Louis-i Washington Egyetemen tanított.:<ref>Seitz, F. "On the Occasion of the 80th Birthday Celebration for Clarence Zener: Saturday, November 12, 1985" ''J. Appl. Physics.'' '''1986''', Vol. 60, pp. 1865-1867.</ref><ref>http://www.wsu.edu/ Washington State University</ref>
 
1937-1940 között a ‘City College of New York’ egyetemen tanított.
 
1940-1942 között a ‘Watertown Arsenal’-nál dolgozott, mely főleg hadiipari eszközök gyártásával és karbantartásával foglalkozott.
 
A II. világháború után 1945-1951 között az ‘University of Chicago’ egyetemen tanított, ahol a fizika professzora volt.<ref>http://www.nytimes.com/1993/07/06/obituaries/clarence-m-zener-87-physicist-and-professor-at-carnegie-mellon.html (accessed 01/APR/2011)</ref>
 
1951-1965 között a Westinghouse (Pittsburgh) tudományos igazgatója.<ref name="mpri.lsu.edu">http://www.mpri.lsu.edu/textbook/Chapter3.htm {{Wayback|url=http://www.mpri.lsu.edu/textbook/Chapter3.htm |date=20051119132902 }} (accessed 01/APR/2011)</ref> Itt fejlesztette ki a geometriai programozást, melyet mérnöki számításokhoz használtak. Eredményeit felhasználva hőkicserélő berendezéseket tervezett, amelyeket az óceán termikus energiájának konverziójára használtak. Ezeket a berendezéseket még manapság is használják.<ref name="mpri.lsu.edu"/>
 
1935-1937 között a St.Louis-i Washington Egyetemen tanított.<ref>Seitz, F. "On the Occasion of the 80th Birthday Celebration for Clarence Zener: Saturday, November 12, 1985" ''J. Appl. Physics.'' '''1986''', Vol. 60, pp. 1865-1867.</ref><ref>http://www.wsu.edu/ Washington State University</ref> Ezt követően a City College of New York tanára volt (1937-1940). 1940-1942 között a Watertown Arsenal-nál, egy hadiipari eszközök gyártásával és karbantartásával foglalkozó vállalatnál, dolgozott. A II. világháború után 1945-1951 között az Chicagói egyetemen tanított, ahol a fizika professzora volt.<ref>http://www.nytimes.com/1993/07/06/obituaries/clarence-m-zener-87-physicist-and-professor-at-carnegie-mellon.html (accessed 01/APR/2011)</ref> 1951-1965 között a Westinghouse (Pittsburgh) tudományos igazgatója.<ref name="mpri.lsu.edu">http://www.mpri.lsu.edu/textbook/Chapter3.htm {{Wayback|url=http://www.mpri.lsu.edu/textbook/Chapter3.htm |date=20051119132902 }} (accessed 01/APR/2011)</ref> Itt fejlesztette ki a geometriai programozást, melyet mérnöki számításokhoz használtak. Eredményeit felhasználva hőkicserélő berendezéseket tervezett, amelyeket az óceán termikus energiájának konverziójára használtak. Ezeket a berendezéseket még manapság is használják.<ref name="mpri.lsu.edu"/>
Westinghouse-nál töltött évei után visszatért a tanításhoz.
 
Westinghouse-nál töltött évei után visszatért a tanításhoz. 1966-1968 között a Texas A&M University professzora volt. Végül 1968-1993 között a Carnegie Mellon University-n tanított.
1966-1968 között a ‘Texas A&M University’ egyetemen professzorként működött, és végül
 
== Elismerési ==
1968-1993 között a ‘Carnegie Mellon University’ egyetemen.
*1957-ben [[Bingham Medal]] díjat kapott a [[reológia]] területén végzett munkássága elismeréséért.
*1959-ben [[John Price Wetherill Medal]] díjat kapott a Franklin Intézettől.
*1985-ben [[ICIFUAS Prize (Zener Prize)]].
 
==Kapcsolódó szócikkek==
*https://web.archive.org/web/20110928072612/http://photos.aip.org/quickSearch.jsp?qsearch=zener&group=10&Submit=GO (Arcképek Zenerről)
* [[Z-dióda]]
* [[Zener-effektus]]