„Mária örök szüzessége” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
forrás enkrétiták |
||
20. sor:
=== Jakab protoevangéliumja ===
Mária örök szüzessége először a 2. század végén [[Jakab protoevangéliuma|Jakab Protoevangéliuma]] szövegében jelenik meg, amely szinte minden későbbi Mária doktrína végső forrása lett. Valószínűleg eredendően az úgynevezett [[ Encratites |enkratita szekta]] tanítása<ref>http://lexikon.katolikus.hu/E/enkratiták.html</ref>, amelynek alapítója [[Tatianosz]] azt tanította, hogy a szex és a házasság volt [[Eredendő bűn|az eredendő bűn]] tünetei, mely elbeszéli, hogy az újszülött Jézus egyszer csak megjelenik egy sötét felhőből, és egy vakító fénnyel és veszi anyja mellét. És Mária egész életben szűz marad, József pedig egy öreg ember, aki fizikai vágy nélkül feleségül veszi őt, és Jézus testvéreit József fiainak magyarázzák egy korábbi házasságból.
A Protoevangélium összefüggésében az [[Aszkézis|aszketizmus]] növekedése állt, hangsúlyozva a [[Cölibátus|cölibátust]] és Krisztus anyja tisztaságát, mivel a szerzetesek minden szexuális tevékenységet bűnnek szenvedték el. Széles körben elterjedt, és úgy tűnik, hogy formálta a Koránban található Mária történeteit, de bár a muzulmánok egyetértenek a keresztényekkel abban, hogy Jézus fogantatásának pillanatában Mária szűz volt<ref>{{Cite web |title=A muszlimok is tisztelik Jézust – avagy hat dolog, amit nem tudott a Jézus Iszlámban betöltött szerepéről |url=https://orientalista.hu/a-muszlimok-is-tisztelik-jezust-avagy-hat-dolog-amit-nem-tudott-a-jezus-iszlamban-betoltott-szereperol/ |work=Orientalista.hu |date=2016-12-29 |accessdate=2020-04-13 |language=hu}}</ref>. Az örök szüzességének gondolata ettől kezdve, ezen túlmenve viszont ellentétbe került az iszlám feleségek és anyák női ideáljával<ref>{{Cite journal|title=Az írott szó csendes birodalma. Könyvkultúra és könyvtárak a középkori iszlámban|url=http://dx.doi.org/10.15170/btk.2020.00001|date=2020|doi=10.15170/btk.2020.00001|first=Katalin|last=Kéri}}</ref>.
| |||