„Arisztophanész” változatai közötti eltérés

Dionüszosz isten kultuszának egyik részeként Kr.e. 534-től évenkénti tragédia-, 486-tól komédiaversenyek kezdődtek Athénban. A komédiaversenyeket főleg a Lénaia, míg a tragédiákat a Dionüszia athéni ünnepen tartották. A komédiák jellegzetessége a humoron túl az volt, hogy -– a kizárólag mitologikus témájú tragédiákkal szemben -– a ''kortárs'' polgárok, illetve kisemberek problémáit is színre lehetett vinni bennük. Így Arisztophanész darabjaiban megjelenhetett a háborúpárti demagóg politikus Kleón, a filozófus [[Szókratész]], és [[Euripidész]], [[Szophoklész]], [[Aiszkhülosz]], Agathón drámaírók.

Az '''ókomédia témája'''- ellentétben a [[Menandrosz (komédiaköltő)|Menandrosz]] által fémjelzett újkomédiával -– a poliszt, a közösséget érintő nagy sorskérdések kapcsán nézőpontok összeütköztetése, humoros formában. Az ókomédia témája tehát -– köszönhetően a közös gyökereknek -– hasonlóan komoly, mint a tragédiáé, csak a kifejezésmód humoros.

'''A lovagok''' -– előadták 424-ben, első díjat nyert. Arisztophanész maga is fellépett benne Kleón szerepében. Címe állítólag onnan származik, hogy a lovagok és nemes családok fiai maguk vállalkoztak arra, hogy e darabban a kart játsszák. A darabban Kleón Paphlagón („Pöfögő”) néven a Démosz (a megszemélyesített nép) mindenható szolgája. Rabtársaival azonban rosszul bánik, ezért azok felbiztatnak egy hentest, Agorakritoszt, aki lepipálja Kleónt az ígérgetésben és ezzel Kleónt kiüti a nyeregből.