„Raitsits Emil” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a gyors mentés |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
Évenként, később évente háromszor is kutyakiállításokat rendezett Budapesten és vidéken. A hazai és nemzetközi kutyakiállítások bíráló bizottságában is helyet foglalt.
Szakirodalmi munkássága széles körű volt. Írt az ''[[Állatorvosi Lapok]]'', a ''[[Köztelek]]'', ''[[A Természet]]'' lapokba, részt vett [[Alfred Brehm]] ''[[Az állatok világa]]'' című művének 1929. évi, magyar nyelvű kiadásának elkészítésében is. Ő írta a 3. kötet „[[Jak]]ok” és „[[Bölény]]ek”, illetve a 8. kötet „A [[kanárimadár|kanári madár]]
Vizsgálatai alapján Raitsits elsőként be tudta bizonyítani, hogy a [[komondor]] és a [[kuvasz]] teljesen önálló fajta, de etimológiai kutatásai révén kiderítette a kuvasz szó ősi gyökereit is. Tudománytörténettel, állatfajta- és tenyésztéstörténettel is szívesen foglalkozott kutatóként, több írást megjelentetett e témában
Fényképezni is szeretett, ő készítette Marek
Közösen adott ki cikkeket az állatorvosi kutatás legnagyobbjaival: [[Marek József]]fel, [[Hutÿra Ferenc]]cel, [[Berrár Mihállyal]], [[Schandl József]]fel, [[Kotlán Sándor]]ral. Viszont a kinológia irányába fordult szakirodalmi munkásságát a haszonállat-tenyésztésben érdekelt szakma egyre kevésbé ismerte el (a magára vállalt feladatok tömkelege szétforgácsolta energiáját, idejét lekötötték a szervezések, egyesületi munkák), melynek következményeként szakmailag egyre inkább mellőzöttnek érezte magát. 1932. március 23-án fivére, Raitsits Ferenc nyitrai kanonok agyvérzés következtében hirtelen meghalt. Ekkor búskomorságba esett. Elkeseredettségét fokozta Hutÿra nyugalomba vonulása (1933) után az Állatorvosi Főiskola beolvasztása a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]]be. Önkezével vetett véget életének a főiskolai összevonás ellen rendezett tüntetés előestéjén, 1934. március 24-én, Budapesten.<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1933_08/?query=ESZO%3D(%22Raitsits%20Emil%22)&pg=54&layout=s „A Raitsits-családban aránylag rövid időn belül ez a negyedik öngyilkosság. Raitsits tanár unokatestvérei lettek öngyilkosok. Raitsits László főhadnagy főbe lőtte magát és meghalt, Raitsits Hildegard, a család egyik fiatal nőtagja a Dunába ölte magát, Raitsits Tibor kadétiskolás az emeletről ugrott le és meghalt.” Pesti Napló, 1933. augusztus 4. 175. szám.]</ref>
31. sor:
==Művei==
*''A magyar eb'' (1916)
*''Komondor, kuvasz, puli'' (1917)
*''A magyar juhászkutyák bírálata'' (1920)
*''A magyar vizslák bírálata'' (1922)
*''A fulladozás elfojtása.''
*''A magyar kutyák. A magyar pásztor- és juhászkutyák származása, története, leírása és tenyésztése, az ebek táplálása, ápolása és a gyakoribb belső betegségek elleni védekezés.'' (Budapest, 1924, 230 lap)
*''A magyar juhászebekről'' (1926)
*''A kanári betegségei''. (Fodor Pállal
*''Pumitenyésztésünk'' (1928)
*''A kuvasz ősi jellegű kutyafajta'' (1931)▼
▲*A kuvasz ősi jellegű kutyafajta (1931)
==Jegyzetek==
| |||