„Raitsits Emil” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Német nyelvű kiadás megj. évét visszajav. 1905-re, mert a Hutÿra cikkben úgy van, bár én 1906-ot (is!) találtam a Google-ban
aNincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
Vizsgálatai alapján Raitsits elsőként be tudta bizonyítani, hogy a [[komondor]] és a [[kuvasz]] teljesen önálló fajta, de etimológiai kutatásai révén kiderítette a kuvasz szó ősi gyökereit is. Tudománytörténettel, állatfajta- és tenyésztéstörténettel is szívesen foglalkozott kutatóként, több írást megjelentetett e témában.
 
Fényképezni is szeretett. Ő készítette az 1904-ben megjelent, Marek József által bővített és átdolgozott diagnosztikai tárgyú mű (Hutÿra Ferenc: „Állatorvosi belgyógyászat” I–III. kötet, Budapest, 1894–1898) második kötetébe a felvételeket. S ugyancsak az ő fotográfiái illusztrálták ennek német nyelvű kiadása („Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere”, Jena, 19051905–1906) II. kötetét („Organkrankheiten”), mely köteteket később röviden „Hutÿra—Marek”-ként emlegettek a szakmabeliek (s később számtalan újabb és átdolgozott kiadása is megjelent). A korabeli lapokban is számos fotográfiája megjelent.
 
Közösen adott ki cikkeket az állatorvosi kutatás legnagyobbjaival: [[Marek József]]fel, [[Hutÿra Ferenc]]cel, [[Berrár Mihállyal]], [[Schandl József]]fel, [[Kotlán Sándor]]ral. Viszont a kinológia irányába fordult szakirodalmi munkásságát a haszonállat-tenyésztésben érdekelt szakma egyre kevésbé ismerte el (a magára vállalt feladatok tömkelege szétforgácsolta energiáját, idejét lekötötték a szervezések, egyesületi munkák), melynek következményeként szakmailag egyre inkább mellőzöttnek érezte magát. 1932. március 23-án fivére, Raitsits Ferenc nyitrai kanonok agyvérzés következtében hirtelen meghalt. Ekkor búskomorságba esett. Elkeseredettségét fokozta Hutÿra nyugalomba vonulása (1933) után az Állatorvosi Főiskola beolvasztása a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]]be. Önkezével vetett véget életének a főiskolai összevonás ellen rendezett tüntetés előestéjén, 1934. március 24-én, Budapesten.<ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1933_08/?query=ESZO%3D(%22Raitsits%20Emil%22)&pg=54&layout=s „A Raitsits-családban aránylag rövid időn belül ez a negyedik öngyilkosság. Raitsits tanár unokatestvérei lettek öngyilkosok. Raitsits László főhadnagy főbe lőtte magát és meghalt, Raitsits Hildegard, a család egyik fiatal nőtagja a Dunába ölte magát, Raitsits Tibor kadétiskolás az emeletről ugrott le és meghalt.” Pesti Napló, 1933. augusztus 4. 175. szám.]</ref>