„Pszicholingvisztika” változatai közötti eltérés

A pszicholingvisztika részt vesz azon számítások és folyamatok leírásában, melyek az agyban folynak a célból, hogy megérthessünk és létrehozhassunk egy nyelvet. Például, a [[kohorsz modell]] arra keresi a választ, hogy a szavak hogyan “töltődnek le” a [[mentális szótár]]ból, mikor az egyén hall vagy lát egy nyelvi jelet.<ref name="Packard, Jerome L 2000 pp. 284-309"/><ref>Altmann, Gerry T.M. (1997). "Words, and how we (eventually) find them." The Ascent of Babel: An Exploration of Language, Mind, and Understanding. Oxford: Oxford University Press. pp. 65-83.</ref>

A manapság használt nonivazív képi eljárások arra próbálnak rávilágítani, hogy hol fordulnak elő egyes nyelvi folyamatok az agyban.

A pszicholingvisztika két másik fő területe az [[anyanyelv]] (csecsemők) és a második nyelv ([[idegen nyelv]]) elsajátításával foglalkozik. A felnőtteknek sokkal nehezebb a második (idegen) nyelv elsajítátása, mint a csecsemők számára az anyanyelv (a kétnyelvű gyerekek képesek mindkét anyanyelvük könnyen elsajátítani). Talán léteznek “[[érzékeny időszakok]]” mikor a nyelv könnyen tanulható.<ref>Seidner, Stanley S.(1982). Ethnicity, Language, and Power from a Psycholinguistic Perspective. Bruxelles: Centre de recherche sur le pluralinguisme. pp. 4-7.</ref> A pszicholingvisztikai kutatások nagy része foglalkozik azzal, hogy nyelvtanulás képessége hogyan változik az idő múlásával (fejlődik – romlik). Kimutatták azt is, hogy mínél több nyelvet tudunk, annál könnyebb még többet megtanulni.<ref>Seidner, Stanley S.(1982). Ethnicity, Language, and Power from a Psycholinguistic Perspective. Bruxelles: Centre de recherche sur le pluralinguisme. p. 11.</ref>