„Tordai-hasadék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.27.182.108 (vita) szerkesztéséről Wikizoli szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
33. sor:
{{Idézet 2|''A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.''|[[Jókai Mór]]: ''Egy az Isten''}}
[[III. András magyar király|III. Endre]] király [[1291]]-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először ''Thorda hasadékja'' néven, később ''Torda Hasadéka'' és ''Torda-hasadék'' neveket használták [[1767]]-től, majd [[1804]]-től a ''Tordai hasadék'' név terjedt el és használatos ma is
A kb. 2 km hosszú szakadékon az [[Aranyos]]ba ömlő [[Hesdát-patak]] folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi [[mészkő (kőzet)|mészkőgerinc]] húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas). == Geológiai felépítése, keletkezése == A hasadék a [[Torockói-takaró]]ban a [[mezozoikum]]ban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő [[ofiolit]] kőzetekre egy [[Paratethys|tenger]]elöntés során [[Jura (időszak)|jurakori]] mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, északnyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek. A hasadék menedékház felőli oldalán a mészkőnél régebbi [[triász]]korú [[porfirittufa]] fordul elő, míg a [[Peterd]] felőli oldalon fiatalabb [[Kréta (időszak)|krétakorú]] meszes [[márga]] és [[homokkő]] található. A triász és kréta kori képződményeken túl fiatalabb, [[harmadidőszak]]i rétegek figyelhetőek meg. A jurakori mészkőben a [[karszt]]osodás hatására előbb kisebb [[barlang]]ok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély [[dolina|dolinákat]] létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg a [[Hesdát-patak]] (râul Hășdate) eróziós munkája alakított, mélyített. A patak forrása [[Pusztaszentkirály]]ánál található. Pontosabban: itt egyesül az [[Alsófüle]] községben fakadó Füle-patak, amely része (főága) a Hesdátnak, valamint a Szelicse-patak (Râul Săliște). Egyesülésük [[Sütmeg]] mellett található, innen minden forrás Hesdátnak nevezi.
| |||