„Zadravecz István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A szocializmusban: 'teológiái' helyett 'teológiai'
a →‎Püspöki pályafutása: elütés korrekciója
36. sor:
Zadraveczet [[1920]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-én [[Csernoch János]] prímás szentelte püspökké a szegedi [[Szegedi ferences templom és kolostor|alsóvárosi ferences templomban]]. A kolostor belső udvarában ezt emléktábla<ref>Az emléktábla felirata: „Miasszonyunk e szentélye a Nemzeti Hadsereg bölcsője. A megszervezés hősi munkájának apostolát, e szerzetház főnökét: P. Uzdóczy Zadravec Istvánt itt szentelték tábori püspökké az Úr 1920. esztendejében, Sz. Bertalan ünnepén.”</ref> örökíti meg. Püspöki jelmondatául a ''„Pro Regno Mariano” – „Mária országáért”'' szavakat választotta. A [[Horthy Miklós (kormányzó)#Kormányzósága|Horthy-korszak]] idején vallási villongások nehezítették az ország amúgy is drámai helyzetét. A kormányzásban a református és katolikus erők rivalizálása számos problémát okozott, amely a tábori püspökség munkájára is kihatott. Zadravecz igyekezett csillapítani ezeket a nézeteltéréseket. Az első próbatétel [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] váratlan, [[IV. Károly visszatérési kísérletei|puccsszerű hazatérése]] volt, amikor is Zadravecznek színt kellett vallania. A kérdésben határozottan, de rendkívül diplomatikusan igyekezett eljárni éppen úgy, mint a [[nyugat-magyarországi felkelés]] kérdésében is. Mivel azonban az események kapcsán legitimista (azaz a Habsburg-monarchiával szimpatizáló) álláspontot foglalt el, a Horthy kormányzóhoz fűződő baráti viszonya meggyengült.
 
1925-ben aza magyar [[Irredentizmus|irredenta]] mozgalom [[Windischgrätz Lajos]] herceg vezetésével, a francia pénzügyi rendszer megbuktatása céljából [[frankhamisítási botrány|frankot hamisított]],<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1925_december_19_kirobban_a_frankhamisitasi_botrany Rubikon]</ref> s a kész bankjegyeket a budai ferencesek rendházában élő Zadravecz püspöknél helyezték el egy ládában, amelynek tartalmáról a püspök nem tudott. A sajtó azonban belekeverte az ügybe őt magát is. Számos bíráló, sőt mocskolódó írás jelent meg róla. A bíróság azonban Zadraveczet nem találta bűnösnek, és a rágalomhadjáratot folytató lapok a bírósági döntés után súlyos kártérítést fizettek a tábori püspöknek. Később, a kommunista rendszer propagandája Zadravecznek a tábori püspökségről történt lemondását is a frankhamisítási botrány következményeként állították be, noha a püspök nem ezért mondott le tisztségéről. Az igazi ok az volt, hogy beszédeit a M. Kir. Hadügyminisztérium cenzúrázni akarta. Lemondásában így fogalmaz: ''„Válasszatok olyan püspököt, aki a ti ízléseteknek megfelel, s ha nyomogatjátok, a trianoni trágyalé folydogáljon belőle.”''
 
==== Lemondása után ====