|
[[Fájl:Steel wire rope.png|bélyegkép|Az [[acél]] olyan fémötvözet, melynek fő alkotója [[vas]], [[szén]]tartalma 0,02–1,7 tömeg%.]]
FASZ
Az '''ötvözet''' olyan fémes anyag, amely legalább két [[kémiai elem]]ből áll, amelyek közül legalább az egyik [[fém]]. Általánosságban az ötvözetek sem tekinthetők vegyületnek (inkább szilárd oldatok), bár bizonyos körülmények között az egyes ötvözők meghatározott arányban kémiai kötéseket alkotnak egymással. (Ennek tárgyalása a metallurgia hatáskörébe tartozik.)
Az ötvözés általában javítja a fém tulajdonságait.
Az [[acél]] például erősebb az alapfémnél, a [[vas]]nál. Az ötvözet fizikai tulajdonságai, mint a [[sűrűség]], reakciókészség, [[rugalmassági modulus]], elektromos és hővezető képesség nem feltétlenül mutatnak nagy eltérést az alkotóelemekéhez képest, de a mérnöki tulajdonságok, mint a [[szakítószilárdság|szakító-]] és nyírószilárdság lényegesen különbözhetnek.<ref>Adelbert Phillo Mills, (1922) ''Materials of Construction: Their Manufacture and Properties'', John Wiley & sons, inc, 489 pages, originally published by the University of Wisconsin, Madison</ref> Ezt esetenként az ötvözetben levő [[atom]]ok különböző mérete okozza, mivel a nagyobb atomok nyomóerőt fejtenek ki a szomszédos atomokra, míg a kisméretű atomok húzóerővel hatnak a szomszédaikra, ami fokozza az ötvözet deformációval szembeni ellenállóképességét. Az ötvözetek tulajdonságai már kis mennyiségű ötvöző hatására is jelentősen megváltozhatnak. A félvezető [[Ferromágnesség|ferromágneses]] ötvözetekben levő szennyezők például más tulajdonságot eredményeznek, ahogy azt elsőként White, Hogan, Suhl, Tian Abrie és Nakamura előre jelezték.<ref>[http://prola.aps.org/abstract/PR/v188/i2/p870_1 C. Michael Hogan, (1969) ''Density of States of an Insulating Ferromagnetic Alloy'' Phys. Rev. 188, 870 - 874, [Issue 2 – December 1969]</ref><ref>[http://prola.aps.org/abstract/PRA/v32/i4/p2530_1. X. Y. Zhang and H. Suhl (1985) Phys. Rev. A 32, 2530 - 2533 (1985) [Issue 4 – October 1985]</ref>
Az ötvözetek egy része két vagy több fém megolvasztásával és összekeverésével készül. A [[sárgaréz]] [[réz]]ből és [[cink]]ből készített ötvözet. A [[bronz]], melyet csapágyak, szobrok, díszek és harangok készítésére használnak fel, az [[ón]] és réz ötvözete.
A tiszta fémekkel ellentétben a legtöbb ötvözetnek nem egyetlen [[olvadáspont]]ja van, hanem olvadási tartománya, amelyben az anyag [[szilárd halmazállapot|szilárd]] és [[folyadék|folyékony]] fázisok keveréke. Azt a hőmérsékletet, amelyen az olvadás megkezdődik, szolidusznak, amelyen befejeződik, likvidusznak nevezzük. De a legtöbb ötvözet esetén van az alkotóknak egy olyan aránya, amikor egyetlen (vagy ritkán kettő) olvadáspont létezik, ez az ötvözet [[eutektikum|eutektikus]] vagy [[eutektoid]]os elegye.
== Csoportosítás ==
|
