„Szabó T. E. Attila” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Cedillák cseréje sztenderd román diakritikus jelekre
19. sor:
== Életútja ==
 
Középiskoláit a kolozsvári 2. sz. Líceumban (a volt [[Református kollégium (Kolozsvár)|Református Kollégiumban]]) végezte (1957), a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]]-n szerzett [[biológia]]–[[Földrajztudomány|földrajz]] szakos tanári oklevelet (1961). Ugyanitt nyerte el 1972-ben a biológia tudományok egyetemi [[doktorátus|doktora]] címet is (dolgozata: ''Flora şiși vegetaţiavegetația regiunii SărăţelSărățel-ChiraleşChiraleș-LechinţaLechința cu privire specială asupra fitoceno­zelor degradate.'' Kolozsvár, 1971; ugyanez [[magyar nyelv|magyarul]] Budapest, 1988). [[1990]]-ben a biológiai tudományok kandidátusa, [[1992]]-ben doktora lett.
 
Előbb (1961–63) a körösfői általános iskolában tanított, 1963–67 között a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]]-n biológus, 1967–87 között a Mezőgazdasági Főiskolán kutató, az ''Index seminum Horti Agrobotanici Cluj'' (1972–87) és a ''Notulae Botanicae Horti Agrobotanici'' megbízott szerkesztője (1980–87). Ekkor áttelepedett [[Magyarország]]ra, s a [[szombathely]]i [[Berzsenyi Dániel Főiskola|Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán]], egyetemi tanárként megalapította a Botanikai, majd az Örökléstani és Környezettudományi Tanszéket; tudományos és nemzetközi főigazgatóhelyettes; a BioTár alapító szerkesztője. 1995–2005 között a [[veszprém]]i [[Pannon Egyetem]] tanára, tanszékvezető.
25. sor:
== Tudományos munkássága ==
 
Első cikke nyomtatásban 1963-ban, a [[Tanügyi Újság]]ban jelent meg. Munkatársa volt a [[Korunk]]nak (1964-től), a [[Természet Világa|Természettudományi Közlönynek]], illetve későbbi címén a Természet Világának (1964-től; 1996–99 között főmunkatárs, az általa létrehozott Elektronikus olvasónapló szerkesztője), a ''Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeinek'' (1988–2000, szerkesztőbizottsági tag is), a ''Scientometrics''nek (1983–88, Amszterdam, szerkesztőbizottsági tag is), a ''Magyar Kultúrflórának'' (1988-tól, szerkesztőbizottsági tag is). Tanulmányait közölte a [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], a ''Phyto­coenologia'', ''ContribuţiiContribuții Bota­nice'', ''Studia Universitatis Babeş–BolyaiBabeș–Bolyai'', ''Lucrări ŞtiinţificeȘtiințifice ale Inst. Agronomic Cluj'', ''Comunicări Botanice'', ''Flora Roma­niae Exsiccata'', ''Revista Română de Biologie'', ''Ocrotirea Naturii'', ''Bule­tinul Informativ al Academiei de ŞtiinţeȘtiințe Agricole şiși Silvice'', ill. az [[Élet és Tudomány]], [[Ethnographia]], Communica­tiones Historiae Art. Med., Die Kulturpflanze, ''Acta Bota­nica Hunga­rica'', ''Tudomány (a Scientific Ameri­can magyar kiadása)'', ''Natura'' ([[London]]), ''Braun-Blancquetia'', ''Collecta Clusiana'', [[Magyar Tudomány]], ''Revue Geographique Alpine'', ''Schriften zur Genetischen Resourcen'' szakfolyóiratok.
 
1968-tól a [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]] ''Természettudományos arcképcsarnok'' c. rovatának szerkesztője. Ismeretterjesztő cikkeit közölte a Tanügyi Újság, [[Pionír (folyóirat)|Pionír]], [[Igazság (folyóirat)|Igazság]], [[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]], [[Ifjúmunkás]], ''Karpaten Rundschau'', [[A Hét (folyóirat, 1970–2003)|A Hét]], [[Jóbarát (folyóirat, 1967–1989)|Jóbarát]], [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]]; 1987 után a ''Vasi Szemle'' és az ''Új Horizont''.
55. sor:
*A genetika évszázadai (Bukarest, 1978. Téka sorozat);
*Th. Dobzhansky: Örökletes változatosság és emberi egyenlőség (Bukarest, 1985, fordítása is);
*Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege (Budapest, 1988. Gyorsuló idő sorozat);
*Lencsés György: Egész orvoslásra való könyv azaz Ars medica (Szombathely, 1993; [[CD|CD-ROM]] is).
 
Fordította a XII. osztály számára készült középiskolai Biológia tankönyvet (Bukarest, 1978).