„II. Szaniszló Ágost lengyel király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
45. sor:
Kadétiskolát alapított a nemesifjak számára, több tartományi törvényszéket újjáélesztett, lépéseket tett a fúurak hatékonyabb megadóztatása érdekében. A kormánybizottságok uralkodása alatt egyre hatékonyabban működtek.
1766 után stabilizálta az árakat és fellendítette a kereskedelmet, az állami jövedelmeket pedig megduplázta. A legfontosabbakat, a bevételek megfelelő mennyiségét, valamint a ''liberum veto'' felszámolását nem sikerült elérnie.{{refhely|Hahner 2006|335.}}
=== Az ország első felosztása ===
[[1767]]-ben [[II. Katalin cárnő]] utasítására orosz csapatok hatoltak be Lengyelországba azt követelve, hogy az ortodox vallási kisebbségek számára tegyék lehetővé valamennyi hivatal betöltését. Az orosz fellépés hatására [[1768]]. [[február 29.|február 29-én]] [[Podólia|Podóliában]] létre jött a [[Bari Konföderáció]], mely a katolikus vallás és a régi alkotmány védelmét tűzte ki célul. A közvélemény a nemzeti függetlenség bajnokainak tekintette képviselőit, holott a királlyal és reformjaival szemben hajlandóak lettek volna Oroszországgal kiegyezni. Ugyanakkor a király és környezete csak azért támaszkodott az orosz támogatásra az ország számára nélkülözhetetlennek tartott reformok érdekében. Ebben a politikai helyzetben a Bari Konföderáció csak úgy tudott négy éven át harcolni (1768-1772), mivel - francia nyomásra - az Oszmán Birodalom az orosz főerőket a Balkánon lekötötte. Ilyen körülmények között 1768-ban [[Repnyin]] orosz követ is csak a felosztásban látta a megoldást.{{refhely|Hahner 2006|335-336.}}
A felosztás első elemeként 1769 áprilisában a Habsburg Birodalom megszállta, majd 1772 novemberében Magyarországhoz csatolta az 1412 óta elzálogosított szepességi városokat. Az Oszmán Birodalom közelgő vereségének hatására 1771 júniusában osztrák-török szerződés született, melynek ellensúlyozására Oroszország és Poroszország szerződést kötött Lengyelország felosztására. Ehhez - némi tiltakozás után a Habsburg Birodalom is csatlakozott, így 1772. augusztus 5-én Szentpéterváron aláírták Lengyelország első felosztását rögzítő szerződést. A lengyel kormányt erről csak ősszel értesítették. A szerződés ellen csupán III. Károly spanyol király tiltakozott.{{refhely|Hahner 2006|336.}}
A felosztási szerződés értelmében Lengyelország elveszítette területének 29%-át, a gazdaságilag legértékesebb területeket, 14 milliós lakosságából pedig 4 millió főt.
== Családfa ==
| |||