„Amerikai polgárháború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Okok: legyen jó nekünk ami az angol wikipédiának, onnan fordítok hivatkozásokkal, az eddigi szöveg meglehetősen félreérthető volt. |
||
29. sor:
== Okok ==
{{nem semleges}}
A déli és az északi államok különválásnak okai összetettek és ellentmondásosak mióta a háború elkezdődött - ezen viták a különböző pártállású történészek által csak tovább mélyültek James C. Bradford szerint. A számos gazdasági, illetve politikai okok mellett {{refhely|Beard, The Rise of American Civilization}}{{refhely|Mr. Lincoln's War}} legtöbb akadémikus abban megegyezik hogy a rabszolgaság a kiválás egyik központi kérdése. <ref>{{cite speech|last=Gallagher|first=Gary|author-link=|title=Remembering the Civil War|event=Sesquicentennial of the Start of the Civil War|date=February 21, 2011|location=Miller Center of Public Affairs UV|publisher=C-Span|url=https://www.c-span.org/video/?298125-1/remembering-civil-war|access-date=August 29, 2017|language=English|quote=Issues related to the institution of slavery precipitated secession... It was not states' rights. It was not a tariff. It was not unhappiness with manner and customs that led to secession and eventually to war. It was a cluster of issues profoundly dividing the nation along a fault line delineated by the institution of slavery.}}</ref>
=== Rabszolgaság ===
[[Fájl:Family of African American slaves on Smith's Plantation Beaufort South Carolina.jpg|300px|bélyegkép|jobb|Négy generációs rabszolgacsalád a dél-karolinai Beaufortban, a Smith-ültetvényen]]
Habár számos ellentétes nézet él az Egyesült Államokban,<ref>{{cite book |last1=McPherson |first1=James M. |date=March 1, 1994 |title=What They Fought For 1861–1865 |trans-title= |page=[https://archive.org/details/whattheyfoughtfo00mcph/page/62 62] |url=https://archive.org/details/whattheyfoughtfo00mcph/page/62 |format= |language= |location= |publisher=Louisiana State University Press |isbn=9780807119044 |author1-link=James M McPherson }} |</ref><ref>{{cite book |last1=McPherson |first1=James M. |date=April 3, 1997 |title=For Cause and Comrades |trans-title= |page=[https://archive.org/details/forcausecomrades00mcph/page/39 39] |url=https://archive.org/details/forcausecomrades00mcph/page/39 |format= |language= |location= |publisher=Oxford University Press |isbn=9780195090239 |author1-link=James M McPherson }}</ref> az északi katonák többsége közömbös volt a rabszolgaság kérdésében<ref>{{cite speech|last=Gallagher|first=Gary|author-link=|title=Remembering the Civil War|event=Sesquicentennial of the Start of the Civil War|date=February 21, 2011|location=Miller Center of Public Affairs UV|publisher=C-Span|url=https://www.c-span.org/video/?298125-1/remembering-civil-war|access-date=August 29, 2017|language=English|quote=The loyal citizenry initially gave very little thought to emancipation in their quest to save the union. Most loyal citizens, though profoundly prejudice by 21st century standards, embraced emancipation as a tool to punish slaveholders, weaken the confederacy, and protect the union from future internal strife. A minority of the white populous invoked moral grounds to attack slavery, though their arguments carried far less popular weight than those presenting emancipation as a military measure necessary to defeat the rebels and restore the Union.}}</ref>, míg a déliek elsősorban a déli társadalmi rend védelméért harcoltak, és ennek a rabszolgaság szerves része volt.<ref>{{cite news|last=Eskridge |first=Larry |title=After 150 years, we still ask: Why 'this cruel war'?. |url=http://www.cantondailyledger.com/topstories/x1868081570/After-150-years-we-still-ask-Why-this-cruel-war |newspaper=Canton Daily Ledger |location=Canton, Illinois |date=January 29, 2011 |accessdate=January 29, 2011 |url-status=dead |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110201183505/http://www.cantondailyledger.com/topstories/x1868081570/After-150-years-we-still-ask-Why-this-cruel-war |archivedate=February 1, 2011}}</ref><ref>{{Cite journal|last=Kuriwaki|first=Shiro|last2=Huff|first2=Connor|last3=Hall|first3=Andrew B.|date=2019|title=Wealth, Slaveownership, and Fighting for the Confederacy: An Empirical Study of the American Civil War|journal=American Political Science Review|language=en|volume=113|issue=3|pages=658–673|doi=10.1017/S0003055419000170|issn=0003-0554|doi-access=free}}</ref> Rabszolgaság-ellenes nézőpontból a rabszolgaság intézménye egy túlhaladott kor kegyetlensége amely összeegyeztetetlen a köztársaság intézményével. A rabszolgaság ellenes oldal szerint rabszolgaság fokozatos megszüntetéséhez annak terjedését meg kellett állítani .{{sfn|Weeks|2013|p=240}} A rabszolga tartásban érdekelt dél szerint ez sérti az alkotmányos jogokat{{sfn|Olsen|2002|p=237}} és a rabszolgák [[Emancipáció|emancipációja]] tönkretenné a dél gazdaságát .<ref>Chadwick, French Esnor. [https://archive.org/stream/causescivilwar02chadgoog#page/n30/mode/1up Causes of the civil war, 1859–1861] (1906) p. 8</ref>
Az általános hittel szemben az amerikai polgárháború nem az afrikai rabszolgák [[emberi jogok|emberi jogai]] fölött tört ki,{{refhely|Beard, The Rise of American Civilization}}{{refhely|Mr. Lincoln's War}} hanem gazdasági, illetve politikai okok miatt. A [[rabszolgaság]] sokkal inkább ezekből fakadó felszíni jelenség volt, egy szimptóma. Északon a [[gazda|farmerek]] kis parcellák foglalásában voltak érdekeltek, ezzel szemben a déliek ültetvények kialakításában. Amikor egy új állam felvételre került, felmerült a kérdés, hogy engedélyezzék-e ott a rabszolgatartást; hiszen ha engedélyezik, akkor az északi farmereknél jóval tőkeerősebb déli birtokosok felvásárolhatják a jó minőségű termőföldeket és ültetvényeket hoznak létre rajta, ha pedig nem, akkor kisbirtokos farmok jönnek létre. A kérdés tehát a kisbirtok kontra [[latifundium|nagybirtok]] versengésének is tekinthető.▼
▲
Ennek ellenére a fekete lakosság csak délen tudott integrálódni a társadalomba, még ha alávetett státuszban is. A rabszolgatartó államok lakosságának mindössze 10%-a rendelkezett rabszolgákkal{{refhely|Why the Civil War was not about Slavery|azonos=notaboutslavery}}, de ez csak pro forma igaz, mert minden családban csak egy fő tulajdonolta a rabszolgákat jogilag, de ettől még az egész család kihasználta ennek előnyeit, sőt a rokonság, a szomszédok és végső soron az egész társadalom.{{refhely|Gallagher}} Ezen réteg felének ötnél kevesebb rabszolgája volt.{{azonos|notaboutslavery}} A rabszolgatartók fele maga is együtt dolgozott velük a földeken, sokszor együtt lakott velük a házában. Ha utazni ment, együtt utazott velük. Ez a közelség északon elképzelhetetlen volt.{{azonos|notaboutslavery}}
78 ⟶ 83 sor:
Brown értelmetlen mészárlásba forduló hadjárata hozzájárult az álláspontok polarizálódásához.{{refhely|Crofts|70. o|azonos=Crofts}} A déli ültetvényeseket elérő hírek hatására félelem uralkodott el, hogy más abolicionisták újabb rabszolgafelkeléseket akarnak majd szervezni, ezért milíciákat kezdtek állítani az ilyen kísérletek megelőzésére. Ezek a milíciák képezték a háború során a déli hadsereg első egységeit, melyekkel az önvédelem elképzelhetővé vált.{{azonos|Crofts}}
== A szecesszió ==
| |||