NemesNemesi származású volt. Miután középiskoláit a debreceni kollégiumban, ahol teológiát is tanult, elvégezte, 1750 körül külföldi, különösen angol egyetemeket látogatott; bejárta [[Németország]]ot és [[Leiden]]ben a keleti nyelveket tanulta; azután [[Bécs]]ben, [[Pozsony]]ban, [[Buda (történelmi település)|Budán]] és más helyeken lakott. 1772 körül a kecskeméti református iskolában néhány évig konrektor volt. Csak tudományos szenvedélyének élt; külsejében és életmódjában a cinizmusig menő egyszerűséget tanusítotttanúsított. Nyelvtudománnyal foglalkozott, különösen az egyetemes vagy bölcseleti nyelvkérdésekkel és erre vonatkozó munkái külföldön híres polemiátpolémiát keltettek. Másik kedvesérdekes tétele volt, hogy a magyar nyelvnek egyrészt tökéletességét, másrészt a török-tatártörök–tatár nyelvvel való rokonságát vitatta. Járt [[Konstantinápoly]]ban és Kis-Ázsiában, ahol a [[török nyelv]]vel megismerkedett. Igen tanult, de zavaros fő volt és munkássága meddő maradt. A florenci társaságnak is tagja volt. Halála évét és helyét nem tudjuk.
