„Barokk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
118. sor:
A barokk [[dráma]] is jelentős volt, elsősorban a „katolikus királyok" (például a fanatikus hívő [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]]) [[Spanyolország]]ában, ahol a barokk építészet és szobrászat is hatalmas jelentőségre tett szert. [[Lope de Vega]] vagy [[Pedro Calderón de la Barca|Calderón]] patetikus, mozgalmas műveiben mindig a katolikus lovagi erények és a becsület győz.
A regény továbbra is virágzó műfaj maradt: egyfelől a követhetetlenül bonyolult cselekményű, fantasztikus közegben játszódó [[lovagregény]]ek (például az Amadis-regény), másfelől a talpraesett, alvilági csavargók történeteit feldolgozó [[pikareszk regény]]ek voltak kelendőek. Ezek a történetek még mindig egymástól független, általában variálható elhelyezkedésű epizódokból állnak, ám a főszereplő személye már összefogja az egyes kalandokat.
A lovagregények és pikareszkek – már a korban is jelentkező – hátránya az volt, hogy egy idő után nem lehetett tovább fokozni az izgalmakat, az alkotók nem tudtak az előző művektől sokban eltérni, így unalmassá, népszerűtlenné válhattak. Ennek tanúbizonysága a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása, a lovagregény-paródia [[Don Quijote]], [[Miguel de Cervantes]] műve. Nemcsak a barokkos illúziókeltés, vagy a kíméletlen kritikai szemlélet miatt fontos mű a kétrészes regény, hanem azért is, mert a hős jelleme változik, fejlődik, ami a lovagregények esetében nem figyelhető meg.
| |||