„Bazár” változatai közötti eltérés

A '''bazár''' ([[újperzsa nyelv|perzsa]] ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként [[iszlám]] kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, boltíves, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott árucsarnok ([[arab nyelv|arab]] szóval ''szúk''). Egy igazi bazárban szinte mindent kapni süteményektől kezdve ajándékokon át az aranyi. A magyar nyelvben régebben a ''bazár'' szóval jelölték a házak aljában húzódó, üzletekkel beépített átjárót is, napjainkban pedig a kétes minőségű, olcsó tömegcikkeket árusító pavilonsorokat, illetve a kirakodóvásárral egybekötött jótékonysági rendezvényeket.{{jegyzet|{{CitLib|tit=A magyar nyelv nagyszótára III. (B–Bes)|loc=Budapest|red=MTA Nyelvtudományi Intézet|ann=2011|ass=főszerk. Ittzés Nóra|pag=308|isbn=978-963-9074-55-2}}}}

Kialakulásuk jellemzően egy [[mecset]]hez kötődött, annak falánál jelentek meg az első kereskedők és kézművesek, de idővel a bazár külön városrészt alkothatott. Nemritkán teljesen vagy részlegesen fedett volt, különösen a kényes portékát áruló kereskedők (ékszerművesek, kelmeárusok stb.) igyekeztek árujuk védelmét így biztosítani. Minden jelentősebb városnak vagy városrésznek megvolt a bazárja, amelynek belső elrendezését az jellemezte, hogy az azonos termékek üzletei és műhelyei (aranyművesek, nemezkészítők stb.) egy helyre csoportosulva várták vevőiket. A bazárban árulók tevékenységét, a tisztességes kereskedelmet és a portékák megfelelő minőségét a [[muhtaszib]] felügyelte. A legnagyobb bazárok [[Irán]] területéről ismertek (pl. [[Teherán]], [[Iszfahán]]), a leginkább eredeti formájában fennmaradt bazár pedig a [[marokkó]]i [[Fez (település)|Fez]] városában található. Ismert még a [Jeruzsálemi[Jeruzsálem]] bazár is. {{jegyzet|{{MNL|3|403}}}}